EU: gyenge gazdaság, hanyatló hatalom
Európa ismét az alacsony növekedési ráták és a gyenge gazdasági várakozások helyzetébe ragadt bele. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyári előrejelzése szerint az euróövezet 2023-ban kevesebb mint 1 százalékkal fog növekedni – a németországi negatív növekedés és a többi nagy gazdaság, például Franciaország rejtőzködő, vagys nulla fejlődése miatt.
Igen, úgy tűnik, hogy a gazdaság jövőre valamivel jobban fog növekedni, de az infláció még mindig magasabb lesz, mint a gazdasági bővülés – ami mindannyiunkat szegényebbé tesz -, és még mindig messze vagyunk az egészséges növekedési szinttől.
Valójában hosszú ideje nem volt egészséges, tartós növekedés az EU-ban. A Wall Street Journal múlt havi elemzése rámutatott az eurózóna és az Egyesült Államok hosszú távú növekedése közötti éles különbségre: míg az Egyesült Államok gazdasága az elmúlt 15 évben 82 százalékkal bővült, addig az eurózóna csak 6 százalékkal! Ebben az időszakban a reálbérek jelentősen csökkentek az olyan országokban, mint Görögország és Olaszország. A világjárvány óta Németországban és Franciaországban is csökkentek.
Hasonló megállapításokat tett az ECIPE egy idén nyáron megjelent tanulmánya, amely az EU és az USA közötti növekvő jóléti szakadékot vizsgálta (ha a legfontosabb üzenetek hangos változatát szeretné hallani, van róla egy podcast-epizód). Összehasonlítottuk az uniós országok egy főre jutó GDP-jét az amerikai államokéval is, és meglepő eredményeket találtunk: még egy olyan gazdag uniós ország, mint Franciaország is a legszegényebb szakaszba tartozna – Arkansashoz hasonló jóléti szinttel -, ha az Egyesült Államok egyik állama lenne.
Ha a jövőbeli növekedési szintek követik a tendenciát, akkor az USA és az EU közötti jóléti különbség 2035-ben olyan lesz, mint ma az EU és India közötti jóléti különbség.
Az EU és az USA közötti idei gazdasági növekedési különbség körülbelül 1 százalékpont lehet. Mégis, ez a százalékos különbség jelentős, és ha ez a folyamat hosszú távon folytatódik, fokozatosan erős eltéréshez fog vezetni Európa és Amerika között. Egy évente 3 százalékkal növekvő gazdaság 24 év alatt megduplázódik; egy évente 1 százalékkal növekvő gazdaságnak kétszer annyi évre van szüksége a megduplázódáshoz.
Milyen politikus tehát Ursula von der Leyen? Eddig a Brüsszelben eltöltött ideje alatt nem sokat tett azért, hogy meggyőzzön minket arról, hogy megérti a hosszú távú növekedés fontosságát. A strukturális gazdasági reformok hiányoztak a Bizottságban betöltött kormányzása alatt. Nem történt jelentős kezdeményezés az egységes piac elmélyítésére. Úgy tűnik, Európának már nincs kereskedelempolitikája.
Amikor hivatalba lépett, Ursula von der Leyen egy geopolitikai Bizottságot akart létrehozni – felkészíteni Európát az új típusú konfliktusokra és a stratégiai versenyre. A geopolitika azonban nem választható el a gazdasági növekedéstől. Valójában az erős gazdaság szükséges része annak az erőfeszítésnek, hogy nagyobb hatalmat és jobb befolyást építsünk ki a világban.
Tizenöt évvel ezelőtt az EU a globális fogyasztási kiadások egynegyedét tette ki, mostanra ez 18 százalékra csökkent. Egy évtized múlva 10 százalék alatt lesz – ha a jelenlegi tendenciák kitartanak. Ez egy gyenge geopolitikai szereplő fejlődése. Ha von der Leyen szilárd geopolitikai örökséget akar, akkor a Bizottságnak más gazdasági stratégiát kell követnie.
Forràs: European Centre for International Political Economy
