Ukrajna nem kapja meg a belga F-16-osokat
A belga hadsereg vezetése úgy véli, hogy az F-16-os gépek rossz állapotban vannak, és nem küldhetők Ukrajnába – mondta Frédéric Goetynck hadnagy a De Standaardnak hétfőn.
“Nem arról van szó, hogy nem akarjuk, de amikor a gépeinket nyugdíjazzuk, elhasználódnak. Ezek a gépek már annyi órát repültek, hogy a szerkezetük egyszerűen elhasználódott” – mondta Goetynck. “Nem küldhetsz olyan gépeket Ukrajnába, amelyeket te magad sem használnál” – tette hozzá.
Alexander De Croo belga miniszterelnök már februárban jelezte, hogy Brüsszel nem fog harci repülőgépeket szállítani Ukrajnának, és ezt májusban Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter is megerősítette. Míg De Croo hangsúlyozta, hogy ezekre a repülőgépekre szükség van a nemzeti hadsereg és a NATO számára, Dedonder azt mondta, hogy az ország nem tudja elküldeni F-16-osait Ukrajnának, mert azok “életciklusuk végén járnak”, még akkor sem, ha az Egyesült Államok zöld utat adna a szállításhoz.
“Belgium már küldött automata fegyvereket, Lynx páncélozott járműveket és több mint 200 Volvo teherautót Ukrajnának, valamint lőszert, üzemanyagot és orvosi felszerelést” – mondta Goetynck. A katonai segélyen kívül Belgium júniusban hagyta jóvá az Ukrajnának szánt legújabb támogatási csomagját, amely 24 millió euróval egészítette ki a tavalyi 61,5 millió eurós belga segélyt.
E bejelentések ellenére azonban Belgium továbbra is lemaradásban van a teljes katonai kiadások tekintetében, különösen a GDP 2%-át kitevő NATO-kiadási célértékhez képest.
Míg Belgium 2022-ben elérte a GDP 1,18%-át a védelmi kiadások tekintetében, addig a NATO által nemrégiben közzétett dokumentum szerint ez az érték idén a GDP 1,13%-a, azaz több mint 6,5 milliárd euró lesz. Ezzel Belgium az utolsó előtti helyen áll, Spanyolország (1,26%) mögött, de Luxemburg (0,72%) előtt. A júliusi madridi NATO-csúcstalálkozón De Croo megerősítette azon szándékát, hogy a védelmi kiadásokat 2035-re a GDP 2%-ára emeli, és 2030-ra 1,54%-os “reális” pályát követ.
Forràs: Euractiv
