A globális vízválság már most 4 milliárd embert érint
A World Resources Institute szerint a világ lakosságának csaknem fele évente legalább egy hónapig “magas” vízhiánnyal küzd. Jelentős és proaktív politikai válasz nélkül a vízhiány csak súlyosbodni fog.
Az eddigi legmelegebb július után a világ figyelme az emelkedő hőmérsékleti görbére szegeződik. Van azonban az éghajlatváltozásnak egy másik lényeges jelzője is, amely szintén minden aggodalom középpontjában áll: a víz.
Természetes körforgása megváltozik, ami özönvízszerű esőzésekhez és intenzív aszályokhoz vezet. Mint erőforrás, egyre szűkösebbé válik, miközben az emberi lakosságnak és a természet legtöbb élőlényének egyre nagyobb szüksége van rá, mivel a hőhullámok egyre súlyosabbá válnak. Ennek eredményeképpen egyre világosabbá válik, hogy “a világ példátlan vízválsággal néz szembe, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbít” – állapította meg a World Resources Institute (WRI).
Mintegy négymilliárd ember – a Föld lakosságának csaknem fele – már most is évente legalább egy hónapig “nagy” vízhiánnyal küzd. A WRI és az Aqueduct által készített elemzés szerint, amely 1979 és 2019 közötti adatsorokat vizsgált, ez a szám már 2050-re közel 60%-ra emelkedhet. A “magas” stressz azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek legalább 60%-át elfogyasztják, ami a különböző vízfelhasználók közötti helyi versenyhez vezet. Komoly proaktív politikai válasz nélkül a hiány fokozódni fog.
Huszonöt ország már most is “rendkívül magas” stresszhelyzetben van, ami olyan helyzetet jelent, amikor a vízfogyasztás és a tartalékok közötti egyensúlyhiány legalább 80%-os. Bahrein, Ciprus, Kuvait, Libanon és Omán a legveszélyeztetettebbek, de Chile, Görögország és Tunézia is magasan szerepel a listán. Dél-Ázsiában a lakosság 74%-a van kitéve rendkívül nagy vízhiánynak.
Forrás: Le Monde
