Az EU etikai szerve: Az EP képviselők szerint a Bizottság javaslata “nem kielégítő”

A Parlament számba vette a Bizottság megállapodás-tervezetét az uniós intézmények független etikai testületének létrehozásáról, és bírálta a megállapodás ambícióinak hiányát.

A 365 igen szavazattal, 270 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament az etikai testületre vonatkozó megállapodástervezetet “nem kielégítőnek és nem elég ambiciózusnak nevezi, mivel nem felel meg a Parlament által már két évvel ezelőtt előirányzott valódi etikai testületnek”.

Vitatott pontok

A Parlament azt is sajnálja, hogy a Bizottság azt javasolta, hogy a testületnek csak öt független szakértő (uniós intézményenként egy) legyen a tagja, és csak megfigyelőként, ahelyett, hogy a Parlament által korábban kért kilenctagú, független etikai szakértőkből álló testület lenne. A képviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy az etikai testület vizsgálhassa ki az etikai szabályok állítólagos megsértését, és legyen jogosult adminisztratív dokumentumok bekérésére is (tiszteletben tartva az európai parlamenti képviselők mentelmi jogát és mandátumszabadságát). A testületnek hatáskörrel kellene rendelkeznie arra, hogy saját kezdeményezésére kivizsgálja az etikai szabályok állítólagos megsértését, és egyedi esetekkel foglalkozzon, ha egy részt vevő intézmény vagy annak bármely tagja ezt kéri – hangsúlyozzák. A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy a testületnek képesnek kell lennie szankciókra vonatkozó ajánlásokat kiadni, amelyeket az adott intézmény által hozott döntéssel együtt vagy határidő után nyilvánosságra kell hozni.

Az állásfoglalásban felvetett további fontos pontok közé tartozik, hogy az egyedi esetekkel foglalkozó független szakértők együttműködjenek az érintett intézményt képviselő testületi taggal, a testületnek képesnek kell lennie az érdekeltségi és vagyonnyilatkozatok fogadására és értékelésére, valamint tudatosságnövelő és iránymutató szerepére.

A képviselők sajnálják továbbá, hogy a javaslat nem terjed ki az intézmények személyzetére, akikre már most is közös kötelezettségek vonatkoznak, és hangsúlyozzák, hogy a testületnek védenie kell a bejelentőket, különösen az európai köztisztviselőket.

A parlamenti szabályok felülvizsgálata

Ami a Parlament saját erőfeszítéseit illeti a nagyobb átláthatóság, integritás és elszámoltathatóság érdekében, a képviselők hangsúlyozzák, hogy a Parlament jelenleg felülvizsgálja keretrendszerét azzal a céllal, hogy megerősítse a szabályai (különösen a magatartási kódex) megsértésének kezelésére vonatkozó eljárásokat, jobban meghatározza szankciós mechanizmusát, és strukturálisan megreformálja az illetékes tanácsadó bizottságot. Hangsúlyozzák, hogy a közelmúltban felmerült korrupciós vádakban a jelek szerint a nem kormányzati szervezeteket külföldi beavatkozás hordozójaként használták fel, és felhívnak a meglévő szabályozás sürgős felülvizsgálatára, hogy a nem kormányzati szervezetek átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá váljanak. Az EU átláthatósági nyilvántartásába való felvételhez átfogó pénzügyi előszűrést kell előírni, a civil szervezeteket érintő “forgóajtós” eseteket az összeférhetetlenség szempontjából tovább kell vizsgálni, az etikai testület jövőbeli tagjainak pedig fel kell függeszteniük magukat az olyan civil szervezetek munkájával kapcsolatos ügyekből, amelyektől díjazásban részesültek – hangsúlyozzák a képviselők.

Következő lépések

A Parlament Roberta Metsola elnök asszony vezetésével részt vesz a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott tárgyalásokon, amelyek célja, hogy 2023 végéig lezáruljanak, és a Parlament 2021-es állásfoglalására alapozva alakítsa ki tárgyalási álláspontját.

Forràs: European Parliament