Charles Michel szembemegy a Bizottsággal, újra képbe hozza Törökország uniós jövőjét
Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel tartott „rejtélyes” megbeszélésen megfogadta, hogy „újra beindítja” Törökország uniós jövőjét, bár néhány órával korábban az Európai Bizottság Brüsszelben elutasította Ankara kérését az EU-csatlakozási tárgyalások elindítására.
Erdoğan éppen a NATO-főkapitány Jens Stoltenberggel és Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen volt, hogy megvitassák Svédország NATO-ajánlatát, amikor kilépett Michel.
Törökország döntése, hogy feloldja Svédország csatlakozásának blokkolását, röviddel ezután született, és ez több kérdést is felvet Michel szerepével kapcsolatban.
Miután Erdoğannal beszélt, Michel Twitteren azt írta, hogy a két férfi „jó találkozót” folytatott, amely során feltárták az előttünk álló lehetőségeket annak érdekében, hogy az EU-török együttműködést „újra előtérbe helyezzék, és újra lendületbe vegyék kapcsolatainkat”.
Michel azt is elmondta, hogy az EU Tanácsa felkérte a főképviselőt és az Európai Bizottságot, hogy nyújtsanak be jelentést annak érdekében, hogy „stratégiai és előretekintő módon” járjanak el.
Az EU vezető diplomata, Josep Borrell és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője is üdvözölte a vilniusi „jó hírt” a Twitteren anélkül, hogy kommentálta volna Michel „újraélesítő” javaslatát.
Alig néhány órával Michel és Erdoğan találkozója előtt a Bizottság elutasította Törökország kérését, hogy indítsa újra a 2018 óta befagyott uniós csatlakozási tárgyalásokat annak érdekében, hogy Ankara zöld utat adjon Svédország NATO-csatlakozásának. A Bizottság egyértelműen kijelentette, hogy ez két különböző eljárás.
Ezenkívül az EU Bizottság 2022-re vonatkozó előrehaladási jelentése kimutatta, hogy Törökország továbbra is lemarad számos kérdésben, kezdve a Görögországgal és Ciprussal – mindkét uniós tagállammal – fennálló feszültségektől a demokratikus visszaesésig és a kormány által ellenőrzött igazságszolgáltatásig.
Mivel továbbra is kérdéses, hogy mi motiválta az utolsó pillanatban történt irányváltást, Washington diplomáciai nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindig is támogatta Törökország EU-s útját, de kitart amellett, hogy ez az EU és Ankara közötti kétoldalú kérdés.
Nem világos, hogy Michel konzultált-e más uniós vezetőkkel, például von der Leyennel, mielőtt elkötelezte magát Ankara mellett. Az sem biztos, hogy Michel ígéretei vágyálomok voltak-e, amelyek célja, hogy Erdoğan kielégítse hazai közönségét és igazolja a zöld utat Svédország számára, vagy valami egyéb.
Forràs: Euractiv
