Svédország a tengeralattjárói miatt kell a NATO-nak
Ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, az segíteni fogja a szövetséget abban, hogy Északnyugat-Európa sebezhetőségét – a Balti-tengert, az Oroszországgal közös vízi utat, amely nyolc állam, köztük Németország kikötőinek szűk keresztmetszetét képezi – helyreállítsa.
Svédország kulcsa a vizek hajózható állapotban tartásához egy konfliktus esetén a világ vezető tengeralattjáró-flottája, amely elemzők szerint a valaha épített legfejlettebb hagyományos tengeralattjárók közül rendelkezik néhánnyal.
“A svéd tengeralattjáró-flotta jól felkészült erre a környezetre, és nagyban hozzá fog járulni a NATO általános tengeralattjáró-képességéhez a Balti-tengeren” – mondta egy NATO-tisztviselő a Reutersnek.
A sekély Balti-tenger, amelyet tengerészeti körökben “elárasztott rétnek” neveznek, átlagosan 60 méter mély, így túl sekély az orosz tengeralattjáró-flotta és az amerikai haditengerészet teljes tengeralattjáró-flottáját alkotó nukleáris meghajtású tengeralattjárók számára.
Svédország három korszerű Gotland-osztályú tengeralattjáróval és egy régebbi modellel rendelkezik, amelyet nyugdíjaznak, amikor 2027-ben és 2028-ban két új tervezésű A26-os hajó érkezik, így az évtized végére öt tengeralattjárójuk lesz.
A svéd tengeralattjárók hetekig képesek a víz alatt maradni.
A hagyományos tengeralattjárók a víz alatt akkumulátorral működnek. A legtöbbjüknek néhány nap múlva újra a felszínre kell jönniük, hogy dízelmotorjaik működhessenek az akkumulátorok feltöltéséhez.
A svéd tengeralattjárók azonban a fedélzeten lévő tartályokban folyékony oxigént tárolnak, amely a víz alatti dízelmotorokat működteti az akkumulátorok feltöltéséhez, így hosszabb ideig maradhatnak a víz alatt, és csökkentik a felfedezés kockázatát.
Forràs: Reuters
