Olaszország küzd a NATO-kiadásokkal és az uniós költségvetési szabályokkal
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter ismét azt javasolta, hogy a katonai kiadásokat zárják ki az uniós költségvetési szabályok alól, mivel Olaszország még mindig küzd a 2%-os NATO-kiadási cél eléréséért, ami évek óta húzza az államadósságot.
Crosetto, Giorgia Meloni miniszterelnök Fratelli d’Italia (FDI/ECR) nevű pártjának egyik alapítója, tagja Meloni jobboldali kormányának, amely erősen NATO- és USA-párti.
“A kormány folytatni fogja a Stabilitási Paktumban foglalt korlátozások leküzdésére irányuló tevékenységét, hogy a (GDP 2%-ának katonai kiadásokra fordított) 2% felé vezető útnak kedvezzen” – biztosította a miniszter.
“Ha nem oldjuk fel a biztonság megerősítésének felelőssége és az EU által előírt államháztartási korlátok közötti ellentmondás jelenlegi kereteit, akkor nagyon nehéz lesz ésszerű időn belül elérni a NATO által előirányzott 2%-os minimális küszöböt” – tette hozzá.
Ezt az aggodalmat a miniszter többször is megismételte, mindazonáltal megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy 2024-re elérje a NATO szövetségesei által 2014-ben meghatározott, majd megerősített, a GDP 2%-át kitevő védelmi kiadásokat: “minden helyszínen, minden egymást követő (olasz) kormány által”.
Crosetto arra kérte a NATO- és az EU-tagállamokat, hogy a védelmi kiadásokat vegyék ki a Stabilitási Paktum korlátai alól, amely Olaszországnak a magas államadósság miatt “szűk mozgásteret” hagy.
Crosetto javaslatát azonban Németország máris negatívan fogadta.
Christian Lindner német pénzügyminiszter a múlt héten a Dpa-nak azt mondta, hogy “még nincs meggyőződve” arról, hogy szükség van a védelmi kiadások adószabályok alóli mentesítésére.
“A tőkepiacok nem tesznek különbséget az eladósodás indítékai között. A tőkepiacok számára az adósság az adósság, és a túl magas adósság instabilitáshoz vezet. Ez potenciálisan táplálja az inflációt és csökkenti államháztartásunk fenntarthatóságát” – magyarázta Lindner.
Az olasz jegybank adatai szerint Olaszország államadóssága tavaly márciusban 21,8 milliárd euróval nőtt az előző hónaphoz képest, ami rekordot jelent, így az államadósság összesen 2,8 billió euróra emelkedett.
Ha Crosetto javaslatát uniós szinten jóváhagynák, “az valamennyi tagország számára fontos pénzügyi volumeneket szabadítana fel, amelyeket más ágazatokra lehetne fordítani” – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy csak így lehetne garantálni a békét, a gazdasági és polgári szövet fejlődését.
A NATO éves jelentésében nemrég közzétett becslések szerint az olasz katonai kiadások 2022-ben a GDP 1,51%-át, míg 2021-ben 1,57%-át tették ki. 2014-ben, a Krím annektálásának és a donbászi ellenségeskedések kezdetének évében Olaszország a GDP 1,14%-át költötte védelemre.
A jelentés bemutatásakor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy a július 11-12-i vilniusi NATO-csúcstalálkozón “a vezetők várhatóan egyetértenek abban, hogy a GDP 2%-a a védelmi kiadások minimumát jelenti”.
Az ukrajnai háború kitörése óta az FDI következetesen a fegyverek küldése mellett szavazott, míg Meloni kormányzása alatt Olaszország az Ukrajnát leginkább támogató uniós államok közé került.
Forràs: Euractiv
