Van e élet az ultraliberalizmuson kívül? Finnország új kormánya jobboldali, nacionalista
A Nemzeti Koalíció Pártja, a Finnek Pártja, a Svéd Néppárt és a Kereszténydemokraták új jobboldali kormánya hét hétnyi tárgyalás után bejelentette 250 oldalas programját, amelyben hét oldal kifejezetten az ország jövőbeli uniós politikájának szól.
Finnország jövőbeli uniós politikája a jelek szerint az ország legjobban EU-párti pártja, a Nemzeti Koalíció Pártja (NKP) és a legkritikusabb párt, a nacionalista Finnek Pártja közötti keményen kiharcolt kompromisszum. Úgy tűnik azonban, hogy az utóbbi került enyhe fölénybe.
Petteri Orpo miniszterelnök (NCP) kormánya “a legfontosabb politikai és gazdasági referenciakeretnek és értékközösségnek” nevezi az EU-t, amelynek erősebb globális megközelítést kell alkalmaznia.
Emellett felvillantja a lehetséges “vörös vonalakat” és egyértelmű álláspontját, miszerint “Finnország azt szeretné, ha az EU a nagy kérdésekben nagyot, a kis kérdésekben pedig kicsit játszana”.
A kormány szerint Finnország kész kiállni további uniós beruházások mellett, amennyiben azokat fontosnak tartja, de ezeknek “elsősorban a költségvetésen belül kell maradniuk”. Ugyanakkor az ország “nemzeti érdekeit azonosítani és védeni kell”.
Ami az államháztartást illeti, az EU-nak “az adósságterheket növelő gazdaságélénkítési politikától a fenntartható növekedési politika irányába kell elmozdulnia”.
Finnország emellett ki fog állni a “no-bailout” elvhez való visszatérés mellett, amely szerint minden tagállam maga felel a saját adósságaiért. Továbbá az uniós költségvetési finanszírozást a jogállamiság tiszteletben tartásához kell kötni, és az EU nem válhat “aszimmetrikus jövedelemtranszfer-unióvá”.
Az igénybe vett helyreállítási eszközt “kivételes, egyszeri megoldásnak” kell tekinteni, nem pedig precedensnek. “Finnország nem fogadja el egy hasonló megállapodás megismétlését vagy állandósítását” – szögezi le a kormány.
A kiegészítő finanszírozást vagy teljesen új uniós szintű finanszírozási eszközöket Finnország “a jelenlegi helyzetben” nem fogja támogatni.
Először a meglévő uniós forrásokat kell rangsorolni és átcsoportosítani. A tervezett Európai Szuverenitási Alapról a kormány azt mondja, hogy annak szükségességét “az EU állami támogatási politikájával és azzal az iránnyal összefüggésben fogják értékelni, amelybe a Bizottság jövőbeli javaslata az alap felhasználását irányítaná”.
Még ha a kormány azt is mondja, hogy célja az EU döntéshozatali képességének megerősítése, a minősített többségi szavazás alkalmazását csak “a kül- és biztonságpolitika korlátozott területein” tartja lehetségesnek.
Ezek alapján nem nehéz megjósolni, hogy az EU tagországok szemében szálka lesz a finn kormány EU politikája.
Forràs: Euractiv
