A francia kormány ismét túlélte a bizalmatlansági szavazást
A baloldal által a francia kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt hétfőn (június 12-én) elutasították, bár a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatos kritikák és az esetleges kormányátalakításról szóló pletykák továbbra is fennállnak.
Elisabeth Borne francia miniszterelnök kormánya hétfőn (június 12-én) újabb bizalmatlansági indítványt nyújtott be, kevesebb mint egy év alatt a tizenhetediket. Az indítványt 239 igen szavazattal, azaz a szükséges 289 szavazattól jóval elmaradva nem fogadták el.
Ez azonban nem csillapította az ellenzék egy részének haragját, amely arra hivatkozva nyújtotta be az indítványt, hogy a kormány aláássa a parlamenti demokráciát azzal, hogy nyomást gyakorol az Országgyűlés elnökére, hogy ne szavazzanak a nyugdíjreform hatályon kívül helyezéséről.
Valérie Rabault szocialista képviselő, aki a baloldali koalíció (NUPES) nevében védte a szöveget, felszólította a képviselőket, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, hogy “véget vessenek annak a lejáratásnak, amelyet a kormány a Nemzetgyűlésre zúdít”.
A kormány “veszélyes utat nyitott meg, az önkény útját”, mert a miniszterelnök “nyomást gyakorolt a Nemzetgyűlés elnökére”, amikor múlt csütörtökön elfogadhatatlannak nyilvánította a nyugdíjreform hatályon kívül helyezését célzó módosító indítványt – érvelt Rabault.
Hubert Wulfranc kommunista képviselő aggodalmát fejezte ki a “hatalmak halmozódása és összezavarodása” miatt, amelynek “a francia nép véget akart vetni” azzal, hogy Emmanuel Macron elnöknek relatív és nem abszolút többséget adott a 2022. júniusi választásokon.
Jean-Louis Thériot, a jobbközép Les Républicains képviselője a sajtónak azt mondta, hogy az indítvány “egy olyan lapot akart felütni, amelyet már nem kell felütni”, mivel a nyugdíjreformot elfogadták és kihirdették.
Következésképpen “ennek a bizalmatlansági indítványnak nincs értelme” – mondta Thériot.
Forràs: Euractiv
