A CIA Ukrajnára akarja kenni az Északi Áramlat vezetékek felrobbantását
Röviddel azután, hogy tavaly szeptemberben rejtélyes robbanások következtében szivárgás történt az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 vezetékekben Dánia közelében, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) állítólag azt mondta a belga titkosszolgálatoknak, hogy Ukrajna lehet a felelős.
A szabotázs 2022 szeptemberének végén történt, és Oroszországot egyenesen azzal vádolták, hogy az energiaáramlás megfojtásával a nyugati országokat zsarolja.
A De Tijd belga hírmédia azonban jól értesült forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy több titkosszolgálat, köztük a belga (ADIV-SGRS) is, hónapokkal ezelőtt olyan információkat kapott a CIA-tól, hogy Ukrajna lehet a felelős a szabotázsért.
A De Tijd leleplezései Ukrajna esetleges érintettségéről a Washington Post múlt keddi, a szabotázs előtt három hónappal történt leleplezései után következnek, miszerint Joe Biden kormánya három hónappal a szabotázs előtt értesült arról, hogy az ukrán hadsereg titkos támadást tervez a vezeték ellen, és hogy a búvárok közvetlenül az ukrán fegyveres erők főparancsnokának jelentettek, Volodimir Zelenszkij elnököt pedig kihagyták a dologból.
Szombaton a Wall Street Journal arról számolt be, hogy a támadást Lengyelországban tervezhették meg, és ezt az állítást jelenleg Németország vizsgálja.
Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter nem kívánta kommentálni a De Tijd leleplezéseit, mondván, hogy “nem fog kommunikálni a belga hírszerző szolgálat munkájáról vagy a partnerszolgálatokkal való kapcsolattartásról” – mondta a szóvivője a De Tijdnek.
A szabotázs felbujtói azonban továbbra is ismeretlenek, és továbbra is Oroszországot gyanúsítják a szabotázs mögött, különösen annak fényében, hogy tavaly áprilisban a skandináv média olyan orosz katonai programról tett leleplezéseket, amelynek célja a Dánia, Norvégia, Finnország és Svédország vizein található tengeri szélerőművek, gázvezetékek, valamint elektromos és internetkábelek feltérképezése volt.
Tavaly novemberben orosz hírszerző hajókat láttak belga és holland felségvizeken is.
Oroszország azonban tagadja, hogy bármi köze lenne az északi-tengeri hírszerzési tevékenységhez.
Amellett, hogy ökológiai katasztrófát okoztak, ezek a robbanások a gázpiac még nagyobb instabilitásához és további áremelkedéshez vezettek.
Oroszország 2022. február 24-i ukrajnai inváziója már előtérbe helyezte Európa orosz földgáztól való függőségét, de az Északi Áramlat szabotálása felgyorsította a régió más energiaszállítók keresését.
A háború előtt Németország nagymértékben függött az Oroszországból érkező vezetékes gáztól, és a két – Oroszországot és Németországot összekötő – vezetéket az állami irányítás alatt álló orosz Gazprom vállalat építette, hogy évente 110 milliárd köbméter (bcm) földgázt szállítson Németországba.
Az Északi Áramlat-1-be a francia Engie, a holland Gasunie és a német Wintershall energiaipari vállalat is befektetett.
Forràs: Euractiv
