Fegyverkezés, de hogyan? A védelmi ipar nem akarja kereskedelmi titkait a EU-val megosztani
Miközben az EU tagállamai fontolóra veszik a blokk védelmi ipara termelési kapacitásának növelését, azt is el kell dönteniük, hogy mekkora hatalmat hajlandóak átengedni Brüsszelnek. A nyugati kormányok által Ukrajnának szállított fegyverek és lőszerek, valamint a blokk ismételt ígéretei, miszerint az uniós támogatás “addig folytatódik, amíg szükséges”, megterhelik az európai védelmi ipart, amely eddig nem tudott lépést tartani a kereslettel.
A lőszergyártás felfuttatásának elősegítése érdekében az Európai Bizottság e hónap elején előterjesztette a lőszergyártást támogató jogi aktust (ASAP). De bár az uniós támogatás üdvözlendő, néhány tagállam attól tart, hogy Brüsszel túlságosan tolakodó lehet.
Az uniós tagállamoknak és az Európai Bizottságnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt az “átláthatóság” tekintetében is az iparágak termelési kapacitásaira vonatkozó információk megosztása során – mondta két uniós diplomata.
A tagállamok valóban aggódnak amiatt, hogy az uniós végrehajtó hatalom messzemenő hatásköröket biztosít magának, és kevés garancia van arra, hogy az érzékeny ipari információk megfelelő védelemben részesülnek.
Üzleti titkok
A brüsszeli javaslat szerint az Európai Bizottság hozzáférhetne a lőszeripar termelési kapacitásával kapcsolatos bizalmas információkhoz.
Az EU végrehajtó szerve így adatokat kérhetne a vállalat jelenlegi termelési kapacitásáról, a várható szűk keresztmetszetekről, az ellátási lánc elemeiről, a raktárkészletekről vagy bizonyos termékekhez való hozzáférés nehézségeiről.
“E feltérképezés alapján az Európai Bizottság (…) folyamatosan figyelemmel kíséri a termelési kapacitásukat és ellátási láncukat, és értékeli, hogy összességében képesek-e reagálni a piaci kereslet várható alakulására” – olvasható a Bizottság által javasolt szövegben.
Egy vállalat termelési anyagának és kapacitásának ilyen feltérképezése általában bizalmas és jól védett a külföldi kormányok, nemzetközi szervek és versenytársak előtt.
A kérdés most az lesz, hogy “hogyan” használnák fel és hogyan biztosítanák ezeket a “tolakodó információkat”, és hogy megoszthatják-e azokat a versenytársakkal és más fővárosokkal – mondta egy uniós diplomata, hozzátéve, hogy a tagállamoknak biztosítékokra lesz szükségük, mielőtt beleegyeznek az adatok megosztásába.
Nem világos, hogy az Európai Bizottság hogyan és miért tervezi felhasználni ezeket az információkat – mondták egyöntetűen az EURACTIV-nak uniós diplomaták és az ipar képviselői.
A védelmi iparágak szorosan kapcsolódnak kormányaikhoz, és az uniós fővárosok meg kívánják védeni nemzeti államilag támogatott iparukat és üzleti titkaikat.
A lépés célja, hogy az Európai Bizottság felügyeletet kapjon a kontinens gyártási kapacitásai felett, hogy segítse a termelés növelését.
Ez az aggodalom már felmerült az Európai Védelmi Alap (EFA) keretében, amely egy már létező uniós program a védelmi vonatkozású kutatás és fejlesztés terén folytatott együttműködés fellendítésére.
A vállalatokat arra kérik, hogy adják át az ilyen projekteken dolgozó alkalmazottak listáját, és nemigen van garancia arra, hogy ezek az érzékeny információk bizalmasak maradnak, és nem jelzik az ilyen lépések célját – mondták ipari források az EURACTIV-nak.
Forràs: Euractiv
