Pegasus: az EU-nak lépnie kellene valamit
Az Európai Parlament Pegasus és hasonló megfigyelő kémprogramok használatával foglalkozó különbizottsága (PEGA) arra a következtetésre jutott, hogy az EU-nak erős szabályozási keretet kell kialakítania, és felelősségre kell vonnia az illegális tevékenységekért felelős személyeket. Persze nem fogja, ugyanis végszavazás átpolitizálódott.
A bizottság munkája erősen átpolitizált és ellentmondásos volt: a képviselőcsoportok közötti állandó civakodás, a tagállamok együttműködésének hiánya, a bizottság munkáját akadályozó nemzeti érdekek, és végül az utolsó pillanatban a jobbközép néppárti EPP a Görögországnak szóló ajánlásokat tartalmazó kompromisszumos szöveg egy része ellen szavazott.
Bár az EPP megszavazta a végleges jelentést és az ajánlásokat, ellenezte mindazt, ami Görögországgal kapcsolatos. Athénban május 21-én választásokat tartanak, és az Új Demokrácia (EPP) párti Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnököt azzal vádolják, hogy részt vett az úgynevezett “görög Watergate” botrányban, amelyben a titkosszolgálatok – Mitsotakis személyes irányítása alatt – lehallgatták ellenzéki politikusok, újságírók és üzletemberek telefonjait.
A görög miniszterelnök azt állította, hogy nem tudott ezekről a tevékenységekről, bár unokaöccse és hivatalának vezetője, Grigorisz Dimitriadisz lemondott a botrány leleplezése után.
Juan Fernando López Aguilar szocialista EP-képviselő a maga részéről azt mondta, hogy az EPP “mindenáron védeni próbálta a jobbközép görög kormány részéről tanúsított magatartást, amelynek elkerülhetetlenül tükröződnie kell a végső jelentés megfogalmazásában”.
A különbizottság 14 hónappal ezelőtt kezdte meg munkáját, és a Pegasus vagy Predator illegális kémprogramok használatát vizsgálta Spanyolországban, Görögországban, Lengyelországban, Cipruson és Magyarországon.
Forràs: Euractiv
