96 éves korában elhunyt Harry Belafonte, akadályokat ledöntő előadóművész és emberi jogi aktivista
Elhunyt “The Banana Boat Song” után sztárrá vált, és a polgárjogi harcban Martin Luther King Jr. egyik legfontosabb szövetségese lett Harry Belafonte, az énekes, akit a világ népi hagyományaiból származó zenék nemzetközi sztárrá tettek, és aki szórakoztatóipari vagyonával hozzájárult a polgárjogi mozgalom finanszírozásához otthon és az emberi jogi ügyekhez világszerte. Manhattani otthonában, április 25-én érte a halàl. Az ok szívelégtelenség – közölte szóvivője.
Belafonte jamaikai bevándorlók gyermekeként született, Harlemben nőtt fel szegénységben, és a könnyűzene egyik legnagyobb fekete crossover-sikerévé vált. Öt évtizeden át film-, tévé- és színpadi sztárként is számos korlátot ledöntött. Művészi és humanitárius munkássága gyakran átfedte egymást, ami tükrözi azt a meggyőződését, hogy “a művészet szerepe nem csupán az, hogy az életet úgy mutassa meg, ahogy van, hanem úgy, ahogyan lennie kellene”. Belafonte úr, aki Martin Luther King Jr. tiszteletes bizalmasa volt, éveken át összekötőként működött a polgárjogi mozgalom és a szórakoztatóipar fővárosai, Hollywood és New York között. Befolyását a dél-afrikai apartheidellenes harc és az éhínség elleni segélyezés támogatására is felhasználta, például a “We Are the World” című felvétel és az 1985-ös koncertek révén.
Belafonte úr egyszer azt mondta, hogy élete “a lázadás állandó állapotában” telik. Élesen megdorgálta az amerikai elnököket – demokratákat és republikánusokat -, amiért nem tesznek eleget az Egyesült Államokban uralkodó nyomor felszámolásáért vagy a külföldi konfliktusok megszüntetéséért. Kritizálta George W. Bush Fehér Házát a 2003-as iraki invázió miatt, és nagy port kavart, amikor Colin Powell akkori külügyminisztert egy “házi rabszolgához” hasonlította.
A nemzet első afroamerikai elnökével szemben is kritikusan nyilatkozott, megjegyezve, hogy “minden simulékonysága és intellektusa ellenére úgy tűnik, Barack Obamából hiányzik az alapvető empátia a megszállottakkal, legyenek azok fehérek vagy feketék”. Belafonte olyan elnyomó baloldali vezetőkkel társult, mint a kubai Fidel Castro és a venezuelai Hugo Chávez.
Ő volt az első fekete férfi, aki Tony-díjat nyert a Broadwayn, a John Murray Anderson’s Almanac című 1953-as revüben az amerikai és karibi népzene tolmácsolásáért. Hat évvel később ő volt az első afroamerikai producer, aki Emmy-díjat kapott a “Tonight With Belafonte” című CBS különkiadásért, amely a fekete amerikai élet történetét mutatta be a zenén keresztül.
Forràs: The Guardian Foto: The Guardian
