A római katolicizmus és Európa: Hogyan formálták a katolikusok az Európai Közösségeket
Európa az 1940-es évek végén és az 1950-es években tette meg az első fontos lépéseket az egység felé, kezdve az 1948-as hágai konferenciával, majd az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1947), az Európa Tanács (1949), az Európai Szén- és Acélközösség (1952), az Európai Gazdasági Közösség (1958) és az Euratom (1958) létrehozásával. Voltak nagy kudarcok is; az Európai Védelmi Közösség és az Európai Politikai Közösség 1954-ben elbukott.
A katolikusok és kereszténydemokrata pártjaik, mint szilárd blokk, a fő politikai erőt jelentették e törekvések mögött. A nemzetközi gazdaság igényei, a kereskedelmi érdekek és a hidegháború politikája valamiféle gazdasági és politikai együttműködés felé terelték Európát, de elsősorban a katolikusok voltak azok, akik az integrációnak sajátos nemzetek feletti ízt és a partikuláris ellenállás leküzdéséhez szükséges politikai támogatást adtak.
A katolikus teológia, szervezet, politika és közösségi érzés garantálta, hogy a katolikusok kollektíven támogatták az európai egység gondolatát. A katolikus univerzalizmus, amely egykor ideológiai támogatást nyújtott a világméretű pápai monarchia számára, most a nacionalizmus erőszakos megosztottságától mentes, egyesült emberiség új víziójának teológiai alapját biztosította (amelyet a katolikusok egyébként mindig is protestáns eretnekségnek tekintettek).
A Szentszék, amely támogatta a kudarcot vallott Népszövetséget, határozottan kiállt a föderatív nemzetközi rendszer mellett. A háború befejezése előtt XII. Pius felszólított egy “a béke fenntartására szolgáló szerv megalakítására, egy olyan szerv létrehozására, amelyet közös megegyezéssel ruháztak fel legfőbb hatalommal, és amelynek hivatalához tartozna az is, hogy csírájában megfojtsa az elszigetelt vagy kollektív agresszió minden fenyegetését. “
De bár a pápa felhívása a nemzetközi együttműködésre valódi volt, különös gondja Európa egységére irányult. XII. Pius saját szavai szerint “ösztönösen vonzódott” az “európai egység gyakorlati megvalósításához “, és többször is támogatta az európai egység gondolatát és az annak megvalósítására irányuló politikai erőfeszítéseket.
Forràs: Brent F. Nelsen, James L. Guth
