Az EU “külföldi ügynökökről” hoz törvényt. Bezzeg amikor Putyin csinálta, nekiestek
Az Európai Unió egy olyan törvényen dolgozik, amely a külföldi befolyás visszaszorításának részeként arra kényszerítené a nem kormányzati csoportokat, tanácsadó cégeket és tudományos intézményeket, hogy tegyenek közzé minden nem uniós finanszírozást a blokkban – erősítette meg három forrás a POLITICO-nak.
A tervezett jogszabály, amely még nagyon korai szakaszban van, az ausztrál és az egyesült államokbeli hasonló törvényeket követi. Az Egyesült Államokban a Foreign Agents Registration Act 1938 óta kötelezi a külföldi kormányok nevében dolgozó lobbistákat arra, hogy regisztráltassák magukat a szövetségi kormánynál.
Az EU változata valószínűleg nem magánszemélyeket céloz meg, hanem arra kötelezné a kereskedelmi és nonprofit szervezeteket, hogy a blokkban felfedjék az olyan tranzakciókhoz kapcsolódó, nem uniós finanszírozást, mint például a tudományos tanulmányok kifizetése – mondta az Európai Bizottság egyik tisztviselője, aki neve elhallgatását kérte annak érdekében, hogy megvitathassa a május végén véglegesítendő törvényt övező előzetes elképzeléseket.
Európa az elmúlt években számos külföldi befolyásolási művelettel küzdött – a választási eredmények megváltoztatására irányuló orosz hack-and-leak kampányoktól kezdve az egyetemeknek nyújtott kínai támogatásokon át, amelyek célja az emberi jogi retorika formálása, egészen – legutóbb – a Qatargate korrupciós botrányig, amely megrázta az Európai Parlamentet.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly szeptemberi, az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentette a “demokrácia védelmét” célzó csomagot, amely elindította a külföldi befolyásról szóló törvényjavaslat kidolgozását Věra Jourová, a Bizottság igazságügyi alelnöke vezetésével.
A kritikusok mégis kínosnak nevezik az időzítést. Az EU éppen akkor kezdett el dolgozni a javaslaton, amikor Grúziában tüntetések törtek ki egy hasonló törvényjavaslat miatt, amely arra kötelezte volna a szervezeteket, hogy “külföldi befolyást gyakorló ügynökként” regisztráltassák magukat, ha finanszírozásuk több mint 20 százaléka külföldről származik.
Ezt a törvényjavaslatot, amelyet széles körben a kormányzati ellenőrzés szigorítására tett kísérletnek tartanak, az orosz mintára, a múlt heti tömeges tiltakozások után visszavonták.
“Ez nyilvánvalóan kényes kérdés” – mondta a bizottsági tisztviselő. “Még mindig a korai szakaszban vagyunk, amikor az érdekeltek széles körétől gyűjtünk információkat, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a helyes megközelítést alkalmazzuk”.
Az ügy érzékenységét mutatja, hogy a nem kormányzati szervezetek felháborodtak a Bizottság nevében kiküldött előzetes kérdőív miatt, amely a törvénytervezet kidolgozásának részeként áprilisban elkészülő hatásvizsgálat alapjául szolgál.
Forràs: Politico
