A Verkhovna Rada, az ukrán parlament továbbra is ellátja feladatát
2014-ben Ukrajna felülvizsgált alkotmánya technikailag az elnök fölé emelte a parlament státuszát. A Verkhovna Rada megfelelő működése ezért kulcsfontosságú az ukrán demokrácia megőrzése szempontjából. A legtöbb képviselő a teljes invázió után Ukrajnában maradt, és továbbra is ellátja feladatát; ezért a törvényhozás soha nem szűnt meg működni. Valójában az elmúlt évben több mint 1700 törvénytervezetet tárgyalt. Az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtásában is fontos szerepet játszik a szükséges törvénytervezetek kidolgozásával és elfogadásával.
Néhány jó gyakorlat mégis csorbát szenvedett. Nevezetesen, a hadiállapot idejére a Verkhovna Rada leállította napirendjének közzétételét és üléseinek közvetítését. A kormány ezt azzal indokolja, hogy az ellenség elől titokban kell tartani az időpontot, a helyet és a tartalmat. A parlamentben felülvizsgált törvényjavaslatok részletei csak a hivatalos közzétételük után válnak hozzáférhetővé, így a nyilvánosság és az érdekeltek számára nagyon kevés mechanizmus áll rendelkezésre a kétes törvények elfogadásának megakadályozására. Az átláthatóság tehát az elmúlt évben – a parlament termelékenysége és a reformok folytatása iránti elkötelezettsége ellenére – szenvedett.
A parlamenti választásokat 2023 őszére tervezik. Ukrajna alkotmánya azonban nem teszi lehetővé a választásokat hadiállapotban. A választás időzítése döntő fontosságú lesz: ha közvetlenül a háború után tartják meg, az hátrányos helyzetbe hozná az ellenzéki jelölteket – de ha még jobban elhalasztják, az a jelenlegi parlament számára hosszabb mandátumot eredményezne, amelyet hatalmának megszilárdítására használhatna fel.
Az időzítésen túlmenően jelenleg 6,5 millió belső menekült van Ukrajnában és 7,8 millió menekült külföldön. Jelentős erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy egyenlő szavazati jogot biztosítsunk számukra és hozzáférést biztosítsunk a szavazóhelyiségekhez.
Ezenkívül számos etikai és jogi dilemma merül fel a megszállt területek demokratikus eljárásokba való visszaintegrálásával kapcsolatban. Például az a kérdés, hogy a 2014 óta megszállás alatt élő vagy Oroszországból az említett területekre költözött emberek választójogát gyorsan meg kell-e adni, valószínűleg jelentős vitát igényel Ukrajnán belül és a nemzetközi emberi jogi szervezetek bevonásával. Az ezeket a kérdéseket övező jogszabályok parlamenti megvitatása összetett lesz, és kényes kompromisszumokat igényel.
Forràs: ecfr.eu
