USA a bűnös? Az Északi Áramlat felrobbanása “ökológiai katasztrófához” vezetett
A 2022 szeptemberében bekövetkezett robbanások, amelyek felrobbantották az Oroszországból Németországba vezető, a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat vezetékeket, ökológiai katasztrófához vezettek, és veszélyeztették a helyi és a veszélyeztetett fajokat – derül ki a Research Square friss tanulmányából.
Az Északi Áramlat vezetékeket tönkretevő szabotázs és robbanások nemcsak az orosz és a nyugati országok közötti kapcsolatokat savanyították meg, hanem láncreakciót indítottak el a tengeri környezetben, ami azzal a kockázattal jár, hogy a veszélyeztetett fajok, például a tőkehal és a különböző disznódelfinek végső lökést kapnaka kihalàshoz – derül ki egy friss tanulmányból.
“Ez mélységesen aggasztó a Balti-tenger szempontjából, mert a jelentés szerint a robbanás rontja egy olyan tengeri terület állapotát, amely már így is mélységesen súlyos és kritikus állapotban van” – mondta Maria Reumert Gjerding, a Dán Természetvédelmi Társaság elnöke a DR newsnak.
Bo Øksnebjerg, a Természetvédelmi Világalap főtitkára is osztotta ezt a véleményt.
Újabb szeg került a Balti-tenger koporsójába. A jelentésből kiderül, hogy sok kár keletkezett, és sok mérgező anyag került a vízbe” – mondta. A robbanások és az azt követő vízsugarak több mint 250 000 tonna mérgező anyagokat tartalmazó szennyezett tengerfenéket kevertek fel.
Ezek közé tartozik a TBT, egy olyan anyag, amely a halak szaporodási képességét roncsolja, Hans Sanderson, az Aarhusi Egyetem Környezettudományi Tanszékének vezető kutatója szerint, aki a jelentést készítő csoportot vezette. A probléma az, hogy a Balti-tenger tengeri környezete már most is a túlélésért küzd.
A jelentés szerint a robbanások fokozták a szennyezést a Bornholm-mélységben, ahol a tőkehal szaporodik, és a legészakibb robbanás 40 kilométerre történt a partoktól a svéd vizekben, ahol a veszélyeztetett disznódelfinek szaporodnak.
A robbanások maguk is megölhették vagy tönkretehették a közelben tartózkodó, veszélyeztetett kis bálnák hallását. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az alig több mint 500 fős populációjuk annyira veszélyeztetett, hogy akár egyetlen nőstény elvesztése is súlyos következményekkel járhat.
“Súlyos, ha kiderül, hogy az Északi Áramlat szivárgása súlyos következményekkel jár a környezetünkre nézve. Első pillantásra a hatások helyi jellegűnek tűnnek, de a Balti-tenger már most is komoly nyomás alatt áll, ezért természetesen nagyon is tisztában vagyunk a következményekkel” – mondta Magnus Heunicke dán szociáldemokrata környezetvédelmi miniszter a DR-nek.
“Ezért folyamatosan figyelemmel kísérjük és megosztjuk az információkat a Balti-tenger környéki szomszédos országainkkal is, hogy átfogó képet kapjunk a következményekről, és adott esetben nyomon követhessük azokat” – tette hozzá Heunicke.
Forràs: Euractiv
