Szomáliföld: eredmények és célok

Kaysar Maxamed nagykövet veterán diplomata. Korábban különböző pozíciókat töltött be, többek között Szomáliföld külügyminiszter-helyettese volt. A Szomáliai Köztársaság elnöke, Muse Bihi Abdi idén januárban nevezte ki Szomáliföld európai uniós nagykövetévé. Szomáliföld béke-lehetőségeiről és az ország jövőjéről beszélgetünk.

K: Szomáliföld a szomáliai katonai diktátor, Sziad Barre 1991-es megdöntése után kikiáltotta függetlenségét, de az országban élők élete nem könnyű, mivel a Szomáliai Köztársaságot folyamatosan támadják a terrorista erők, az unionista csoportok, valamint a fegyveres és ellenséges klán milíciák. Mik a közös céljai ezeknek a Szomáliföld-ellenes erőknek?

V: Szomáliföld, bár nemzetközileg nem elismert ország, működő politikai rendszerrel, erős kormányzati intézményekkel, rendőrséggel és saját valutával rendelkezik. Az összes minket támadó bűnszervezetet aktívan szponzorálja és felbujtja néhány hagyományos sooli vezető, akik jelenleg egyértelműen klánhadvezérekké váltak. Céljuk, hogy megzavarják és szétzilálják a békét, a stabilitást és a fejlődést, amelyet Szomáliföld az elmúlt 30 évben felépített, és Szomáliföldnek, mint Afrika szarvának legbékésebb országának nemzetközi megítélése sérüljön. Ezek a Szomáliföld-ellenes erők nem fognak sokáig kitartani, mivel Szomáliföld népe és országa erősebbé és ellenállóbbá válik, hogy megállítsa őket. A szomáliai nemzeti hadsereg elég erős ahhoz, hogy megvédje az országot és annak szuverenitását.

K: A békét csak erőszakkal lehet visszaszerezni?

V: Egyáltalán nem! Szomáliföld kormánya kész leülni a Sool régió vezetőivel, és tárgyalások útján megállítani a konfliktust. A kormány már beleegyezett a feltétel nélküli tűzszünetbe és felszólította a polgárokat, hogy térjenek vissza otthonaikba.

K: Szomáliföld, mivel még nem elismert ország, és a külföldi befektetők azt gondolhatják, hogy egy ilyen helyen üzletet kötni nehéz és ijesztő feladat. Így van ez?

V: Szomáliföld gazdasági rendszere szabad piaci rendszer, amely a keresleten és a kínálaton alapul, és nincs kormányzati ellenőrzés. Szomáliföldön olyan nyitott piacpolitikát alkalmaznak, amelynek célja a külföldi befektetőkkel, üzleti projektekkel, befektetésekkel és pénzügyi tranzakciókkal szembeni megkülönböztetés kiküszöbölése.

Szomáliföld kormányának célja, hogy megmutassa a világnak azt a potenciális előnyt, amelyet Szomáliföld stratégiai elhelyezkedése jelent Afrika szarván az üzleti élet, a fejlődés és a kereskedelem szempontjából az afrikai tengerparttal nem rendelkező országok számára.

Szomáliföld nagy gazdasági potenciállal és hatalmas üzleti lehetőségekkel rendelkező ország, amely új piacok kialakítását teszi lehetővé. Amellett, hogy számos természeti erőforrással, gyorsan fejlődő gazdasággal és növekvő középosztállyal van megáldva, lakosainak kivételes vendégszeretetéről is ismert.
Szomáliföld erős beruházási jogrendszert és egyszerű társasági jogot tart fenn, ahol a befektetők megfelelő védelmet és hasznot kapnak befektetéseikért. Szomáliföld azonban rugalmas infrastruktúrát hoz létre minden beruházás számára, bár biztosítja a szükséges erős növekedést és biztonságot. Vannak olyan nemzetközi vállalatok, amelyek ezt nagyon jól tudják, hiszen globális márkák már jelen vannak az országban. A vonzó lehetőségek és a vonzó elhelyezkedés miatt szeretnék más nemzetközi vállalatokat is arra ösztönözni, hogy fektessenek be országunkban.

Csak egy példát mondok. A szomáliai kormány jelenleg tárgyalásokat folytat Etiópiával a tranzitátkelésről. Az Egyesült Arab Emírségekkel kötötte meg a legnagyobb külföldi beruházási megállapodását, beleértve a DP World által 2017-ben Berbera kikötőjének átépítését és fejlesztését. Berbera a Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és Kelet-Afrika kereskedelmi útvonalainak metszéspontjában fekszik. Jelenleg folyik a 242-es számú folyosóút építése Berberából az etiópiai határig, Wajaale-nél. Ezek a beruházások együttesen megkönnyítik a Szomáliföld és Etiópia közötti nagyobb mértékű kereskedelmet.

K: Most, hogy a COVID két év után ismét Ön vette át Szomáliföld brüsszeli irodájának vezetését, feltételezem, hogy első számú prioritása az lesz, hogy segítsen az országnak uniós finanszírozáshoz jutni. Milyen meglévő uniós programok futnak már az országban, és mely területeken szeretne további uniós finanszírozáshoz jutni?

V: Szomáliföldet de facto függetlensége óta a világ egyetlen állama sem ismeri el. Ennek ellenére – bár ez ellentmondásos lehet – Szomáliföld különböző államokkal, szereplőkkel és belső intézményekkel tart fenn kapcsolatokat. Az Európai Unió, bár hivatalosan nem ismeri el Szomáliföldet független országként, különböző szinteken – például együttműködés és fejlesztés, katonai missziók, a demokrácia és a jó kormányzás előmozdítása, sőt, a régió lakosságának életkörülményei javítása érdekében oktatási, egészségügyi és nemi programokat is támogat – kapcsolatot tart fenn országommal.

A “Bizalomépítés a szomáliai földkérdésekben” című uniós projekt keretében 2017-ben összesen 2,26 millió eurót kaptunk az Európai Uniótól. Ez a program Szomáliföldön kísérleti jelleggel próbálta megteremteni a földügyek hatékony reformjának alapjait a szakpolitikák, a jogszabályok, a szabályozások és a lakosság számára alapvető földügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményi kapacitás tekintetében, amelyekről köztudott, hogy mind fontosak a béke és az államépítés szempontjából.

Az új uniós projektek biztosítása mellett Szomáliföld brüsszeli irodájának vezetőjeként elsődleges prioritásom az, hogy jó kapcsolatokat építsek ki az uniós döntéshozókkal, akikkel szeretném megosztani az országom által vívott küzdelmet, és harcolni azért, hogy országom függetlenségét az összes uniós tagállam hivatalosan is elismerje.

Barcs Endre