A jogállamiság helyzete az Európai Unióban stagnál
A jogállamiság helyzete az Európai Unióban stagnál, mert a legtöbb uniós ország “kevés erőfeszítést tett a dokumentált jogállamisági kérdés megoldására” – áll a kedden (február 21-én) közzétett éves jelentésben.
A kérdés orvoslására irányuló politikai intézkedések hiánya a következő hónapokban még nagyobb problémává válhat a Qatargate korrupciós botrány következményei miatt – tette hozzá a jelentés.
A botrány, amelynek során néhány jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőt letartóztattak és vád alá helyeztek, mert azt állították, hogy politikai támogatásért cserébe pénzt kaptak Katartól és Marokkótól, “valószínűleg ártott az EU hitelességének és erkölcsi megítélésének”, és megnehezítheti, hogy az uniós intézmények további intézkedéseket hozzanak a jogállamiság terén rosszul teljesítő országok elmarasztalására.
Az EU-nak “meg kell nyernie a közvélemény támogatását a jogállamiság védelme érdekében, különösen akkor, ha ez olyan intézkedéseket jelent, amelyeket a tekintélyelvűek a maguk javára fordíthatnak, például az uniós források csökkentését” – tette hozzá az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties) jelentése.
“Magyarország és Lengyelország továbbra is a jogállamiság legsúlyosabb megsértői” – állapította meg a jelentés, hozzátéve, hogy a varsói és a budapesti kormány “továbbra is egy sor olyan intézkedést hajt végre, amelyek célja a hatalom központosítása, ellenfeleik elhallgattatása, a közvélemény ellenőrzése, és a jövőbeni választások elvesztésének megnehezítése”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek kormánya évek óta politikai harcot folytat az EU ellen a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt, a múlt héten úgy jellemezte Brüsszelt, hogy “tele van korrupcióval”.
A jelentés rámutatott a “mély korrupcióra Magyarországon, bár a kormány tett néhány felszínes javítást a COVID-visszatérítés és a strukturális alapok biztosítása érdekében”.
E hónap elején a lengyel törvényhozók új törvényeket fogadtak el a szélerőműparkokra vonatkozó szabályok reformja érdekében, és ami ennél is fontosabb, hogy az ország legfelsőbb közigazgatási bírósága új hatásköröket kapjon a bírák fegyelmi ügyeinek elbírálására.
A Liberties lekicsinyelte az utóbbi reform jelentőségét, megjegyezve, hogy “a Lengyelországgal az uniós COVID helyreállítási alapok felszabadításáért cserébe tárgyalt reformok csak szerény javulást eredményeznének, amelyek nem szabadítják meg a bírákat a politikai ellenőrzéstől”.
Forràs: Euractiv
