Még az idén megindulhat a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra, magyar cégek is részt vesznek Hegyi-Karabah újjáépítésében
A magyar-azeri együttműködés két stratégiai területen is komoly előrelépés előtt áll: egyrészt még idén megindulhat a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra, másrészt megegyezés született arról, hogy magyar cégek is részt vesznek Hegyi-Karabah újjáépítésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
A tárcavezető a magyar-azeri gazdasági együttműködési bizottság kilencedik ülése után hangsúlyozta, hogy “a veszélyek korában élünk, ezért felértékelődik a stabil és kiszámítható partnerségek, barátságok jelentősége”, márpedig a két ország kapcsolata ekként jellemezhető, ráadásul két stratégiai területen is komoly előrelépések előtt áll az együttműködés.
Rámutatott, hogy jelentősen meg fog erősödni Azerbajdzsán szerepe hazánk energiabiztonságában. “A politikai megállapodást megkötöttük, a technikai és kereskedelmi feltételek pedig adottak ahhoz, hogy a gázszállítások még az idei esztendőben meginduljanak Azerbajdzsánból Magyarországra” – tudatta.
Kiemelte, hogy az év végéig mintegy 100 millió köbméternyi azeri földgázzal lehet kalkulálni, s politikai megállapodás született arról, hogy ezt követően hosszú távú szerződés keretében évente 1-2 milliárd köbméter nagyságrendű szállításra kerül majd sor. Ehhez azonban még infrastrukturális fejlesztések kellenek – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy szerinte ez “klasszikusan brüsszeli feladat”.
“Hogyha az Európai Unió komolyan gondolja a földgázellátás diverzifikálását, az új források bevonását, akkor forrásokat kell adnia ahhoz, hogy a délkelet-európai infrastruktúrát fejlessze” – vélekedett. Illetve jó alapnak nevezte az energetikai együttműködés fejlesztéséhez azt, hogy a Mol tulajdonosként is jelen van az azerbajdzsáni piacon, s a résztulajdonában lévő, ottani kőolajmezőből származik mára a vállalat termelésének mintegy 15 százaléka.
Szijjártó Péter az azeri munkaügyi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján ezután arról számolt be, hogy a felek közötti megállapodás értelmében magyar cégek is részt vesznek majd Hegyi-Karabah régiójának újjáépítésében a háborús pusztítást követően. “A közlekedési infrastruktúra, az egészségügyi ellátás, a közszolgáltatások, az intézmények felépítése tekintetében létrejött magyar vállalatoknak az a csoportja, amely készen áll arra, hogy a karabahi újjáépítésben és helyreállításban részt vegyen” – közölte.
A miniszter az ukrajnai háborúra is kitért, és leszögezte, hogy Magyarország és Azerbajdzsán is érdekelt a mielőbbi béketeremtésben, ugyanis mindkét országot súlyosan érintik a fegyveres konfliktus negatív hatásai. “Szorgalmazzuk, hogy a nemzetközi közösség a háborús lépések helyett végre arra koncentráljon, hogy létrejöjjön az azonnali tűzszünet és béketárgyalások induljanak” – jelentette ki. ”
Minden egyes nap, amit háborúban töltünk, minden egyes nap, ami háborúval telik Ukrajnában, újabb halálos áldozatokat követel” – fogalmazott. Majd rámutatott: “a rendkívül magas energiaárak, a háborús infláció, az élelmiszerellátási nehézségek gyakorlatilag az egész világon komoly kihívások elé állítják az országokat és a nemzeteket”. “Ebben a helyzetben európai uniós tagországként azt várnánk el Brüsszeltől, hogy segítséget nyújtson, azonban segítség helyett csak szankciókat kapunk, és egyes tagországok még azt is szorgalmazzák, hogy az energiaellátás területén vezessen be az Európai Unió szankciókat” – mondta.
“Mi ez ellen természetesen küzdünk, hiszen Magyarország számára az energiaellátás biztonsága a legfontosabb kérdés” – tette hozzá. Szijjártó Péter a hétfői minszki látogatásával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy ott a tűzszünet kihirdetésére és a béketárgyalások megkezdésére vonatkozó üzenetet közvetítette.
“Ezt mondtam el belarusz partnereimnek, és arra kértem őket, mint ahogyan a nemzetközi közösség minden tagját is arra kérjük, hogy ne tegyenek háborús lépéseket, olyan lépéseket, amelyek a háború időbeli elhúzódásához vagy adott esetben földrajzi kiterjedéséhez vezethetnek” – húzta alá. “Látom, hogy azért a fantázia szárnyal a sajtó egy bizonyos részében, és azt is látom, hogy a Flightradar oldal iránti rajongás is megvan, és alapvetően ezzel nincsen probléma, de én őszinte ember vagyok, én ha az oroszokkal akarok tárgyalni, akkor elmegyek Moszkvába” – jelentette ki.
“Ha én akarok tárgyalni az oroszokkal, akkor elmegyek Moszkvába, és arról beszámolok. Nekem nincs szükségem arra, hogy Minszkben ürgebőrbe varrva bújtatottan tárgyaljak az oroszokkal” – mondta. “Sem én, sem a delegációm egyetlen tagja a belarusz tárgyalópartnereken kívül senkivel nem tárgyalt” – szögezte le.
Forràs: MTI
