Jogállamiság: az EU Parlament végre leszállt Magyarorszàgról, a görög jogállamiságot vette célba
Heves vita várható szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén, az uniós törvényhozók “A jogállamiság eróziója Görögországban” címmel tartanak vitát.
A vitát a szocialisták és demokraták (S&D) kezdeményezték az összes képviselőcsoport vezetőjének múlt heti találkozóján. Az S&D, a Zöldek, a centrista Renew Europe és az EU Baloldal képviselőcsoportjai várhatóan támadni fogják a görög kormányt a téma kapcsán, míg az Európai Néppárt (EPP), amelyhez a kormányzó Új Demokrácia párt tartozik, megpróbálja majd megvédeni őket.
A görög politikát megrázta a “görög Watergate”, a lehallgatási botrány, amely szerint a titkosszolgálatok lehallgatták több politikus, üzletember és újságíró telefonját.
A görögországi jogállamiság helyzetét ráadásul Brüsszelben is rossz szemmel nézik, mivel a 2022-es World Press Freedom Index szerint Görögország a 2021-es 70. helyről a 108. helyre esett vissza, ami a legrosszabb helyezés az összes uniós tagállam közül. Egy oknyomozó újságíró máig megoldatlan gyilkossága is beárnyékolta az ország hírnevét.
Mindkét ügy mérgező légkört teremtett, az EU Parlament Pegasus és az azzal egyenértékű megfigyelési kémprogramok (PEGA) használatát vizsgáló vizsgálóbizottsága pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a botrányt még a nyáron esedékes következő választások előtt rendezni kell.
“Az a mód, ahogyan a görög hatóságok kezelik az ügy tisztázását, riasztó jel, hogy az ország már előrehaladott úton van az autokratikus állam felé” – nyilatkozta az EURACTIV-nak múlt hónapban Hannes Heide, az S&D európai parlamenti képviselője.
A görög kormány a maga részéről tagadja a lehallgatási botrányban való részvételt, és azt állítja, hogy a titkosszolgálatokon belüli “piszkos” hálózatok végezték ezeket a tevékenységeket.
Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök azonban hatalomra kerülése óta a titkosszolgálatokat személyes ellenőrzése alatt tartja.
Forràs: Euractiv
