Sok országban üldözés, kínzás és halál vár a keresztényekre
A protestáns Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű civil szervezet 30. évi jelentését tette közzé az Európai Parlamentben Peter van Dalen holland és Miriam Lexmann szlovák néppárti képviselők vendégeként. Az ötven országot vizsgáló dokumentum szerint világszerte mintegy 360 millió ember szenved a keresztényüldözés miatt.
A Brüsszelben bemutatott, ötven országot vizsgáló jelentés három fokozat szerint rangsorolja azokat az államokat, amelyekben súlyos, nagyon súlyos és extrém üldöztetésnek vannak kitéve a keresztény hívők. Az extrém kategóriába tizenegy országot soroltak, Észak-Koreában a legdurvább a helyzet.
A kommunista országot Szomália, Jemen, Eritrea, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Irán, Afganisztán, Szudán és India követi. A nagyon súlyos besorolásban Kína a 16. helyet foglalja el, Üzbegisztán a 21. Meglepő módon a súlyos kategóriában olyan, kereszténynek tartott országok is szerepelnek, mint Kuba, Mexikó, Etiópia, Nicaragua vagy a vallási szempontból laikus Törökország.
Számos országban az egyre súlyosabb keresztényüldözés az utóbbi évek fejleménye, még olyan államokban is, ahol a lakosság számottevő része keresztény. A jelenség okai az államhatalom meggyengülésében és az iszlamista terrorszervezetek megjelenésében keresendő. Az állam által tiltott vallásgyakorlat mellett a megtűrt, de a valóságban hatóságilag üldözött kategória számos országban diplomáciai álca. Ezekben az országokban az államhatalom semmilyen módon nem vonja felelősségre keresztényüldözés miatt a többségi lakosságot.
A jelentésben halálos ítéletekről, hosszú börtönbüntetésekről, kínzásokról, rendszeres bántalmazásról, nemi erőszakról és a keresztények elüldözéséről lehet olvasni. ,,Istenkáromlás” miatt ítélnek börtönre keresztényeket Pakisztánban Az Open Doors szerint 2022-ben világszerte 360 millió keresztény szenvedett el üldöztetést, 2110 templomot ért támadás és 5621 embert gyilkoltak meg a hite miatt.
Észak-Koreában a 400 ezres keresztény közösség az állam ellensége: bűncselekménynek számít a Biblia birtoklása vagy a keresztény felekezti tagság. 2022 elején több tucat gyülekezeti tagot tartóztatott le és végzett ki a rendőrség, több száz hozzátartozót kényszermunkatáborba hurcoltak. Számos iszlám államban az iszlám államvallás és más felekezetnek nincs létjogosultsága. A keresztény vallásra történő áttérést halálbüntetéssel sújtják, de legtöbb esetben a család válik a keresztény családtag legádázabb üldözőjévé. Hangsúlyos muzulmán jelege miatt Pakisztán a történelmi keresztény felekezeteket állandó megfigyelés alatt tartja.
A 4,2 milliós keresztény közösség az 1986 óta érvényben lévő istenkáromlás elleni törvény árnyékában él. Ennek alapján a bíróságok hamisan vádolnak meg és ítélnek el keresztényeket. Rendszeresek a keresztények elleni, halálos kimenetelű támadások, amit a hatóságok elnéznek, vagy megkésve lépnek fel ellene. 2022-ben William Siraj anglikán lelkipásztort merénylők gyilkolták meg az istentiszteletet követően. A keresztények másodrendű állampolgárnak számítanak, többségüket a legszegényebb rétegeket alkotják. Legtöbbször a társadalmi kirekesztettség és az üldöztetések miatt maradnak mélyszegénységben. Peter van Dalen hét képviselőtársával jegyzéket juttatott el Valdis Dombrovkis EU-biztosnak, amelyben arról faggatják, hogy továbbra is megadható-e Pakisztánnak a kedvezményezett kereskedelmi státus?
A jegyzékben szóvá teszik, hogy az elmúlt napokban a pakisztáni bíróság több kereszténynek háromról tíz évre súlyosbította börtönbüntetését az úgynevezett ,,istenkáromlási törvény” alapján. ,,Aggasztó látni, hogy a keresztényüldözés világszerte növekszik. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos munkája során az Európai Parlament ne hagyja figyelmen kívül a szabadsághoz, a valláshoz vagy a meggyőződéshez való jogot!” – érvelt felszólalásában Peter Van Dalen holland EP-képviselő.
Irán, Kína és India az elrettentő példa Iránban 1,2 millió keresztény él különböző történelmi felkezetek gyülekezeteiben, zömében asszírok, örmények és protestánsok. Nehéz helyzetükről a Svájcba menekült asszír származású Dabrina Bet-Tamraz számolt be.
A teokrata berendezkedésű állam a kereszténységet nyugati befolyásnak tekinti, ezért nemzetbiztonsági kockázatként kezeli. Iráni törvények alapján nemzetbiztonság elleni bűncselekményekkel vádolják meg és ítélik el őket. Dabrina Bet-Tarmaz protestáns lelkészként fordult az Európai Unióhoz, arra kérve a nemzetközi közösséget, hogy vonják felelősségre Iránt a vallási kisebbségekkel szembeni rossz bánásmódért.
Sürgette az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az általuk aláírt és ratifikált nemzetközi okmányokban vállalt kötelezettségeiket a vallásszabadság terén. Az Indiában élő 69,5 millió keresztény helyzete is rosszabb, amióta kilenc éve a Modi-kormány van hatalmon. A szélsőséges hindu elveket valló indiai kormányzat nem veszi figyelembe az alkotmányt, amely kimondja, hogy India laikus állam. Narendra Modi kormányfő államvallási rangra akarja emelni a hinduizmust.
Modi kormányzása óta gyakori jelenség, hogy a hinduk keresztény hitre történő megtérését börtönbüntetéssel sújtják. A keresztény felekezetek számára megtiltották, hogy külföldi adományokat fogadjanak el templomok felújítására vagy szociális tevékenységekre. Az elmúlt tíz évben látványosan nőtt a keresztények elleni erőszakos cselekedetek száma. 2022. márciusában a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével merénylet áldozata lett Yalam Shankar lelkipásztor. Indiában a keresztények másodrangú állampolgárnak számítanak, emiatt rossz anyagi körülmények között élnek.
,„A vallás és a meggyőződés szabadsága minden emberi jog sarokköve. Amikor a vallásszabadságot támadják, az emberi jog kerül veszélybe. A vallásszabadságért folytatott küzdelem minden emberi jogért és a demokráciáért folyó küzdelem. Számos ország – például a kommunista Kína –, nagyon kifinomult módszereket fejlesztett ki lakossága vallásszabadságának csonkítására. Igyekszem aggályaimat megosztani más parlamenti képviselőcsoportokhoz tartozó kollégáimmal is, de zárt kapukat döngetek” – panaszolta felszólalásában Miriam Lexmann szlovák EP-képviselő.
Az Európai Parlamentben közzétett jelentés szerint a kínai kormányzat teljes mértékben visszaélt a koronavírus-járvány miatti bezárásokkal. A meglévő templomokat a pandémia utáni nyitás ellenére is zárva tartja. Az országban 96,7 millió keresztény él, őket a kommunista párt ideológiai veszélyforrásnak tekinti. A keresztény lakosságot országszerte szoros ellenőrzés alatt tartják és zaklatják.
A vallásszabadság is legyen védelemre szoruló emberi jog Dacára annak, hogy Etiópia lakosságának 59,9%-a keresztény, az államhatalom az ortodox államvalláson kívül más keresztény csoportokat nem tűr meg. Mexikóban, Nicaraguában és Kolumbiában bűnbandák áldozataivá válnak a kábítószercsempészet és az emberkereskedelem ellen felszólaló hívők, lelkipásztorok és püspökök. A keresztényeket gyakran gyilkosságokkal félemlítik meg. Nicola Beer, a liberális frakció részéről felszólaló EP-alelnök szerint a vallás és a meggyőződés szabadságáért folytatott küzdelem minden emberi jog védelméhez hozzájárul. ,,Parlamenti kollégáim gyakran megfeledkeznek a vallásszabadságról, amikor a megvédendő emberi jogokat helyezik előtérbe.
Meg van a kiváltságunk, hogy szabadon dönthessük el, melyik vallási vagy nem vallási meggyőződéshez ragaszkodunk. Ez olyan kiváltság és kincs, amelyet teljes mértékben méltányolnunk kell, mert sok országban fenyegetésként értelmezik a másként gondolkodást” – fogalmazott a németországi képviselőnő.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Forràs: Erdélyi Napló (https://erdelyinaplo.ro/szelrozsa/sok-orszagban-uldozes-kinzas-es-halal-var-a-keresztenyekre?fbclid=IwAR2Kgx26K0KNwA8LQyYx6SEAa0lUy9vaLOVGYvZ0qCvQgE-cBsg9hS5gGYI)
