A ragasztó, amely összetartja Izrael ingatag koalícióját
“A kezemet stabilan a kormányon tartom. Ők csatlakoztak hozzám, nem pedig én hozzájuk” – mondta Benjamin Netanjahu, amikor összeállította új kormányát.
Nyilvánvalóan nehezen tud reagálni azokra a kritikákra, amelyeket nagyon sok izraeli és szinte minden külföldi kormány, legyen az barát vagy ellenség, megfogalmazott. Ebben a koalícióban Bibinek kétféle partnere van: a nemzeti-vallásos pártok, amelyek célja egy zsidó felsőbbrendű állam létrehozása; és az “etnikai” vallásosak – askenáziak és szefárdok -, amelyek saját felekezeti államot akarnak építeni az államon belül.
A Likud hagyományosan szekuláris párt volt, ahogyan Bibi is az volt. Sem a fiatalabb, sem az idősebb Netanjahu nem hitt abban, hogy Izrael földje szent.
Mi tartja tehát össze őket? Először is a hatalom. Másodszor, a törvények megváltoztatásának akarata, hogy az biztosítsa számukra a túlélést.
A miniszterelnök ellen vesztegetés, csalás és hűtlen kezelés vádjával emeltek vádat. A nemzeti és vallási pártok számára egyértelmű, hogy Netanjahu lényegében azért alakította meg ezt a szövetséget, hogy megmeneküljön ezektől a jogi gondoktól. Ennek ellenére, ameddig csak lehet, megvédik a kormányt, hogy legyen elég idejük saját programjuk megvalósítására.
Csak a Biden-kormányzat és a nagyon befolyásos, nagyrészt liberális amerikai zsidó közösség tudná felgyorsítani az esetleges politikai válságot Izraelben.
Forràs:Institute for International Political Studies
