Mit kezdjünk azzal az EU-val, amelyik semmibe veszi saját szerződését?
1994 óta az uniós szerződések rögzítik a tagállamok gazdasági teljesítményéhez viszonyított adósságának és hiányának felső határát. A GDP-hez viszonyított adósságarányuk nem haladhatja meg a 60%-ot, éves költségvetési hiányuk pedig nem haladhatja meg a GDP 3%-át. Három évvel később a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) bevezetett egy eljárást a költségvetési szabályok betartatására a “túlzott hiány esetén követendő eljárás” létrehozásával, amelynek értelmében a túl magas hiányt felmutató uniós tagállamoknak költségvetési kiigazítási pályára kell állniuk, és ennek elmulasztása esetén pénzbírsággal sújthatók.
Csakhogy úgy tűnik, hogy ezek sem a stabilitást, sem a növekedést nem eredményezték. Különösen az EU déli országaiban, például Görögországban és Olaszországban az elmúlt évtizedben elkeserítő növekedési adatok születtek, és az adósságszintjük tovább nőtt.
Az EU-ban az átlagos GDP-arányos adósságráta 2021 végén 87,9% volt, ami jóval magasabb, mint a szerződésekben rögzített 60%-os cél.
Egyes országok magas adósságszintje ennél jóval magasabb. A 194,5%-os GDP-arányos adóssággal rendelkező Görögországnak évente 6,7 százalékponttal kellene csökkentenie az arányt, hogy megfeleljen a szabálynak.
Egy másik kritikai pont a kiadási referenciaértéket éri, mivel az a potenciális gazdasági teljesítmény fogalmára támaszkodik. A potenciális gazdasági teljesítmény egy nehezen ellenőrizhető elméleti konstrukció. Ráadásul a múltbeli adatok alapján számítják ki, ami azzal a kockázattal jár, hogy a saját hibáit állandósítja. Ha a potenciális kibocsátást túl alacsonyan számítják ki, akkor a kormányzati kiadásokat is túl alacsony szintre korlátozzák, ami megnehezíti a kormány számára a gazdaság és a növekedés ösztönzését.
E problémák közül sokat a Bizottság is elismert, amikor 2021 októberében újraindította a makrogazdasági irányítási keretrendszer felülvizsgálatát. November 9-én várhatóan bemutatja, hogy a kritikára reagálva hogyan kellene módosítani a költségvetési szabályokat.
Forrás: Euractiv
