Társadalmi katasztrófa fenyegeti Európát az Oroszország elleni szankciók miatt
Miközben az energiaárak stabilizálódása és az enyhe ősz eleje kellemes pihenést hozott az európaiak számára, egy új felmérés szerint a válság, amelyre a kontinens idén télen készül, már itt van a nyakunkon.
Minden negyedik ember azt mondja, hogy bizonytalan helyzetben van, míg az európaiak többsége már most is nehéz helyzetbe került pénzügyi nehézségei miatt – derült ki a Secours Populaire francia civil szervezet pénteken közzétett felméréséből.
A Secours Populaire, az IPSOS közvélemény-kutató intézet és európai partnereik hat országban 6000 európait kérdeztek meg a bizonytalan helyzetről: Franciaországban, Olaszországban, Görögországban, Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban.
“A bizonytalanság nagyon erőteljesen növekszik Európában” – mondta Henriette Steinberg, a Secours Populaire főtitkára az EURACTIV-nak.
A végleges adatok azt mutatják, hogy a görögországi válaszadók 51%-a szerint egy váratlan kiadás átbillentheti őket a szakadék szélére. Ez a szám Németországban 18%, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban pedig 20-25% körül van.
“Az európaiak körében egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy egyre több ember képtelen életképes megoldást találni arra, hogy eltartsa magát és családját” – mondta Steinberg.
A legtöbb európai már most is bonyolult döntések elé került a nehéz pénzügyi helyzet miatt. Néhányan kénytelenek voltak korlátozni az utazásokat, csökkenteni a fűtést, rokonok segítségét kérni, és további munkákat vállalni, hogy meg tudjanak élni.
“Rájöttünk, hogy minden európainak ugyanazok a gondjai: az élelem, az egészségügyi ellátás, a lakhatás és a gyermekek ellátása. Ez emberek tízmillióinak mindennapi élete” – mondta Steinberg.
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala gyorsbecslése szerint az euróövezet éves inflációja 2022 októberében 10,7% lesz, szemben a szeptemberi 9,9%-kal.
Néhány európai számára azonban a megtakarítás nem elég. A megkérdezettek 42 százaléka már megkérte rokonait, hogy adjanak kölcsön vagy adjanak nekik pénzt, hogy eltartsák magukat.
Ez a szám “figyelmeztető jel”; Steinberg szerint “ezek az emberek már nem engedhetik meg maguknak”.
A kölcsönkérés aránya Görögországban a legmagasabb (63%), ezt követi az Egyesült Királyság, Olaszország és Lengyelország (40% és 41% között), majd Franciaország (36%) és Németország (35%).
A hitelfelvétel azonban hosszú távon nem fenntartható. Egyrészt “az emberek nem mernek pénzt kérni a rokonaiktól, vagy a rokonaik egyszerűen nem tudnak nekik segíteni” – mondta az EURACTIV France-nak Aurélie Trouvé baloldali képviselő a francia törvényhozásban, a gazdasági bizottság tagja.
Másrészt a háztartások valószínűleg fogyasztási hitelt vesznek fel. Ez a vészmegoldás azonban kockázatos lehet, mivel a kamatok emelkednek.
“A végső kockázat egy pénzügyi és bankválság megjelenése lenne, mint a 2007-es subprime-válság idején az Egyesült Államokban, ha a háztartások már nem fizetőképesek” – mondta Trouvé, aki a legszegényebb háztartások vásárlóerejének helyreállítását szorgalmazza a növekedés felélesztése érdekében.
“Ha a háztartásoknak már nincs vásárlóerejük, akkor a kereslet félszeg és összeomlik. Ha a kereslet összeomlik, a termelés is összeomlik, és vele együtt a munkahelyek is” – mondta a francia képviselő.
“Ez egy ördögi kör. Egyenesen egy társadalmi katasztrófa felé tartunk” – tette hozzá.
Forrás: Eurqctiv
