Németország elutasítja az energiaválság leküzdésére irányuló újabb uniós hitelfelvételt

Christian Lindner pénzügyminiszter szerint sok országnak olcsóbb saját hitelt felvenni!!!!

Németország pénzügyminisztere elutasította az EU közös hitelfelvételét, mint a blokk energiaválságának megoldását, mondván, hogy az egyes államoknak olcsóbb, ha maguk vesznek fel adósságot, tekintettel az Európai Bizottság által fizetendő magasabb kamatokra.

“Az a pénzügyi előny, amelyet a Bizottság és számos tagállam egykor a közös európai adósságtól remélt, szemben a nemzeti alapon történő adósságkibocsátással, már nem létezik” – mondta Christian Lindner egy interjúban.

Az újabb hitelfelvételi körökkel szembeni ellenállása tovább szítja a feszültséget a többi tagállammal, amelyek úgy érzik, hogy Németország túl keveset tett az euróövezet gazdaságát recesszióval fenyegető energiaválságra adott közös válaszlépés érdekében.

Berlint már most is bírálják a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek enyhítését célzó egyoldalú, 200 milliárd eurós segélyprogramja miatt. E hónap elején Olaf Scholz kancellár vonakodva, de súlyos kikötésekhez és előfeltételekhez kötötten beleegyezett egy uniós szintű gázárplafon bevezetésébe.

Az energiaválság újabb vitát váltott ki a további közös hitelfelvétel szükségességéről, miután a világjárvány idején a példa nélküli, 800 milliárd eurós adósságemelési program enyhülést hozott.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az elmúlt napokban hangsúlyozta, hogy új, ambiciózus, határokon átnyúló energiainfrastruktúra-projektek finanszírozására van szükség, mivel az EU igyekszik felgyorsítani az orosz gázról való átállást és a megújuló energiaforrások növelését.

Az IMF a múlt hónapban javaslatot tett egy közös adósságkibocsátásból és új bevételi forrásokból finanszírozott uniós “költségvetési kapacitás” létrehozására.

Az EU északi országai azonban továbbra is szkeptikusak, rámutatva, hogy a járványügyi alapot mindig is egyszeri alkalomnak tekintették. Lindner világossá tette határozott ellenállását. “Nem szabadna minden alkalommal felvetni az EU közös hitelfelvételének ötletét, amikor csak több beruházásra van szükségünk” – mondta.

Brüsszel hitelfelvételi költségei tavaly az eurózóna legalacsonyabbjai közé tartoztak, amikor elkezdett járványügyi kötvényeket kibocsátani. Az EU 2021 júniusában 0,086 százalékos hozammal adott el 10 éves kötvényt, amikor a francia és a belga 10 éves adósságok 0,171 százalékos, illetve 0,146 százalékos hozammal kereskedtek.

Az uniós hitelfelvételi költségek azonban azóta Franciaország vagy Belgium hitelfelvételi költségei fölé emelkedtek. Az EU 10 éves adósságának hozama jelenleg 2,89 százalék, míg Franciaországé 2,63 százalék, Belgiumé pedig 2,71 százalék.

Ennek szimbolikus jelentősége van, mivel a gazdaságélénkítési alap elindításakor előnyként hirdették, hogy a Bizottság hitelfelvételi költségei nemcsak a legkockázatosabb uniós gazdaságok, például Olaszország vagy Görögország, hanem Franciaországénál is alacsonyabbak. Olaszország, Spanyolország és Portugália hitelfelvételi költségei ma is magasabbak, mint a Bizottságé.

A Bizottság a közelmúltban kénytelen volt a 2023-as költségvetési terveinek kiegészítését kérni, tekintettel a hitelfelvétel növekvő költségeire. A korábban 2023-ra tervezett 1,03 milliárd eurós költségen felül további 450 millió euróra volt szükség az uniós hitelek jövő évi magasabb kamatterheinek fedezésére.

Lindner szerint az EU a következő években “sokkal több adósságot” fog kibocsátani a meglévő programokhoz, ezért “nem lenne értelme tesztelni, hogy mikor telítődik a piac”.

A miniszter emellett kifogásolta a Stabilitási és Növekedési Paktum néven ismert uniós költségvetési szabályrendszer reformjára vonatkozó tervezett bizottsági javaslatokat.

A bizottság olyan átalakításon dolgozik, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az EU-val közösen többéves, országspecifikus tervekben állapodjanak meg adósságterheik kordában tartására. A várhatóan a jövő hónapban megjelenő javaslat egyszerűsítené a Stabilitási és Növekedési Paktum rendszerét, és gyakorlatilag nagyobb mozgásteret adna az uniós országoknak, hogy maguk alakítsák ki az eladósodásból kivezető utat – cserébe a Brüsszel által gyakorolt szigorúbb felügyeletért.

Lindner elmondta: “Nem bölcs dolog, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak alkalmazására vonatkozó egyedi megállapodásokról kétoldalúan tárgyaljanak.”

A paktum hitelessége abból fakad, hogy “a szabályokat mindenkinek ugyanúgy kell végrehajtania” – tette hozzá.

Forràs: Financial Times