A poszt-neoliberális világ iparpolitikája ( 5.rész)
A poszt-neoliberális világban egyre gyakoribb lesz az izmos iparpolitika. Még az Egyesült Államokban is a demokraták többsége és egyre több republikánus hisz abban, hogy a kormánynak szerepet kell játszania a nemzeti versenyképesség és ellenálló-képesség támogatásában. A kérdés az, hogy hogyan.
A készségfejlesztés támogatása, a belföldi kereslet biztosítása és a kulcsfontosságú termékek árának viszonylag stabilan tartását célzó kiadások valószínűleg mind a válasz részét képezik majd. Az Egyesült Államok jobban függ a tengerentúli gyártási inputoktól, mint sok versenytársa, köztük Kína. Végső fogyasztói keresletének mindössze 71 százalékát fedezi regionális eredetű termékekkel, míg Kína 89 százalékát, Németország pedig 83 százalékát.
A McKinsey becslései szerint a Kínával való paritás elérése 400 milliárd dollárral növelné az Egyesült Államok bruttó hazai termékét, és ez még nem veszi figyelembe a tiszta energiából és a fejlett biotechnológiai innovációkból, például a génterápiából származó jövőbeli bevételeket. A pandémiával kapcsolatos erőfeszítések, amelyek célja az ellátási lánc hiányosságainak pótlása olyan alapvető termékek esetében, mint az egyéni védőfelszerelések és a gyógyszerek, valamint a hazai kapacitás növelésére irányuló erőfeszítések olyan stratégiai területeken, mint az elektromos akkumulátorok, a félvezetők és a ritkaföldfémek, hátszelet adtak a nagy értékű termékek helyi gyártásának. Ez pedig végül hatalmas osztalékot hozhat az Egyesült Államok számára.
A pénzügyek lokalizálódása
Ahogy a globális kereskedelem és az ellátási láncok regionalizálódnak és lokalizálódnak, a globális pénzügyek is ezt fogják tenni. Oroszország ukrajnai inváziójának tartós következményei lesznek a valuta- és tőkepiacokra. Az egyik következmény az lesz, hogy felgyorsul a pénzügyi rendszer két rendszerre való felosztása, az egyik az amerikai dollárra, a másik a jüanra épül.
Kína és az Egyesült Államok egyre inkább versenyezni fog egymással a pénzügyek területén, a valutát, a tőkeáramlást és a kereskedelmet fegyverként használva egymás ellen. Az amerikai politikai döntéshozóknak még komolyan át kell gondolniuk az ilyen jellegű szélesebb körű verseny következményeit: a vagyonértékek, a nyugdíjak és a politika is érintett lesz.
A tőkepiacok a liberális értékek védelmének (például az Oroszország elleni szankciók révén), új növekedési stratégiák követésének és új szövetségek létrehozásának helyszínévé válnak. Mindez azt jelenti, hogy a piacok sokkal érzékenyebben reagálnak majd a geopolitikára, mint korábban.
A decentralizált technológiák lehetővé teszik, hogy több árut állítsanak elő helyi fogyasztásra, ami a környezet számára is előnyös lehet. Az élelmezési bizonytalanságra megoldást jelentenek a csúcstechnológiás “vertikális farmok”, amelyek a városfalakon vagy háztetőkön termesztenek, nem pedig a veszélyeztetett éghajlaton.
A nagyvállalatok a vertikális integráció felé mozdultak el – az ellátási láncok nagyobb részének tulajdonlása -, hogy így védekezzenek az éghajlati vagy geopolitikai sokkok ellen. Az olyan csúcstechnológiák, mint a 3D nyomtatás, felgyorsítják ezt a helyi ipari rendszerek felé történő elmozdulást. Az ilyen gyártás pénzt, energiát és kibocsátást takarít meg.
A világjárvány idején pedig segített betömni az ellátási lánc hiányosságait, lehetővé téve, hogy a maszkoktól és más védőfelszerelésektől kezdve a tesztelő eszközökön át egészen a vészhelyzeti lakásokig mindent helyben “nyomtassanak”. A 3D nyomtatás piaca 2019 és 2020 között 21 százalékkal nőtt, és 2026-ra várhatóan megduplázódik. Ezek a trendek együttesen a lokalizált gyártás fellendülését vetítik előre.
Forràs: Foreign Affairs Szerzo: Rana Foroohar (folyt. kov.)
