Az EU újabb csődje: rugalmas” és “önkéntes” megoldást javasol a migránshullám megállítására
Európa újabb migrációs hullámmal néz szembe, a tagállamok közel annyi menedékkérelemmel néznek szembe, mint a 2015-ös válság idején.
Eközben a Bizottság továbbra is bizakodó: “előrelépést értünk el”, és üdvözli az “egyértelmű elkötelezettséget”, hogy a tárgyalásokat a 2024-es európai választások előtt – majdnem három és fél évvel a csomag 2020-as javaslatát követően – lezárják.
Idén nyáron az uniós országok megállapodtak az úgynevezett Screening- és Eurodac-rendeletekről, amelyek megerősítik az ellenőrzéseket a külső határokon, és lehetővé teszik, hogy az érkező menedékkérőktől ujjlenyomatot vegyenek, ne csak azoktól, akik benyújtják a kérelmüket.
Az Európai Parlament törvényhozói azonban még nem állapodtak meg a közös álláspontról, hogy megkezdhessék a tárgyalásokat a Tanáccsal.
“A többi javaslattal való mély kapcsolat miatt harmonizált EP-álláspontra törekszünk” – mondta az EURACTIV-nak Birgit Sippel szociáldemokrata EP-képviselő, aki az átvilágítási rendelet ügyéért felelős, hozzátéve, hogy jelenleg nincs konkrét időpont a belügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságban tartandó vitára vagy szavazásra.
Uniós szintű megoldás hiányában néhány uniós ország júniusban állapodott meg az önkéntes szolidaritási mechanizmusról, egy olyan javaslatról, amelyben a tagállamok önkéntesen segítenek más, a migrációs hullám által súlyosan érintett uniós országoknak akár áthelyezéssel, akár finanszírozással.
Eddig 19 tagállam támogatja ezt a tervet, kivéve Szlovéniát, Ausztriát, Magyarországot – a nyugat-balkáni útvonal mentén a fő menedékkérő országokat -, valamint Észtországot, Szlovákiát, Lettországot, Lengyelországot és Svédországot, amely 2023 tavaszán a Tanács soros elnökségét tölti be.
Emellett tizenhárom tagállam vállalta, hogy több mint 8000 ember számára “áthelyezési ígéretet” tesz, Németország, Dánia, Hollandia, Hollandia, a Cseh Köztársaság és Svájc pedig pénzügyi hozzájárulást ajánlott fel, míg a Bizottság “koordináló szerepet tölt be, és szorosan együttműködik a részt vevő államok hatóságaival” – mondta Hipper bizottsági szóvivő.
Csak a nyugat-balkáni útvonalon 2022 első nyolc hónapjában több mint 86 ezer észlelt illegális határátlépés történt, ami közel háromszor több, mint 2021-ben. A legtöbb menedékkérő szíriai, afgán és török volt.
A Bizottság eközben azt mondja, hogy “az önkéntes visszatérés előmozdítása kulcsfontosságú stratégiai célkitűzés”.
Forràs: Euractiv