Az EU egyre kétségbeesettebben igyekszik Ukrajna egyre mohóbb fegyverigényét kielégíteni
Az Európai Békefenntartási Eszköz (EPF), az EU költségvetésen kívüli alapja, amely a tagállamok Ukrajnának nyújtott fegyveradományait hivatott pótolni, az EURACTIV értesülései szerint nehezen tudja fedezni a beérkező kérelmek nagy részét.
Az uniós nagykövetek közötti szerdai (október 12.) politikai megállapodást követően az uniós külügyminiszterek által hétfőn (október 17.) zöld utat kapó hatodik, 500 millió eurós részlet a halálos és nem halálos segélyekből álló 2,6 milliárd eurós keretet összesen 3,1 milliárd euróra emelné.
Az EU védelmi politikájának “vízválasztó pillanatában”, néhány nappal azután, hogy Oroszország februárban lerohanta Ukrajnát, az EU beleegyezett, hogy feloldja a tagállamoknak szánt 500 millió eurós kezdeti részlet zárolását, hogy ösztönözze őket fegyverek vásárlására az ukrán fegyveres erők számára, és ígéretet tett arra, hogy a költségek egy részét, de nem az egészet fedezi.
Több uniós diplomata szerint azonban a blokk egyes tagjai között jelenleg elégedetlenség lappang a visszatérítés módjával kapcsolatban, és a héten majdnem kisiklott a következő lépésekről szóló megállapodás. A visszafizetési rendszer eredeti képlete az volt, hogy az országok kéréseit összevetik az ukránok által kért fegyveradományok visszatérítésére szánt pénzösszeggel.
A kezdeti 500 millió eurós részletre az Európai Békefenntartási Eszköz (EPF) úgynevezett “elszámolóháza”, amely az erőfeszítéseket koordinálja, mintegy 600 millió eurónyi kérelmet kapott.
A 1,5 milliárd eurós keretre azonban mintegy 3,3 milliárd eurónyi kérelem érkezett, és a beérkezett összegek több mint felét Lengyelország adta.
A megnövekedett igényekkel a visszatérítési arány a kezdeti 85%-ról a kérések nagyjából 46%-ára esett vissza – derül ki a több tagállam által az EURACTIV-nek adott becslésekből.
A csökkenés különösen feldühítette Lengyelországot, az EU egyik legnagyobb fegyveradományozóját Ukrajnának, mivel Varsó blokkolta a második részlet folyósításáról szóló megállapodást, remélve, hogy magasabb folyósítási arányról tárgyalhat.
“Számukra az 50% alatti összeg túl kevés” – mondta egy nyugati uniós diplomata az uniós küldöttek szerda esti találkozóján, hozzátéve, hogy “a lengyelek kezében van a kulcs a 1,5 milliárd euró feloldásához és a Szlovákiának 2022-ben, illetve maguknak 2023-ban történő kifizetésekhez”.
Lengyelország eddig jelentős mennyiségű harckocsit, haubikát, légvédelmi fegyvert és más katonai felszerelést adott át Ukrajnának, de azt állítja, hogy még mindig nem kapott Németországtól cserepáncélosokat, amelyeket Berlin megígért Varsónak az Ukrajnának nyújtott katonai segítség ellentételezéseként.
Varsó végül engedett, és az uniós diplomaták szerint beleegyezett a 1,5 milliárd eurós második részlet 46%-os visszatérítési arányába, megnyitva ezzel az utat a kifizetések megkezdéséhez.
A késedelmek azonban számos tagállamot türelmetlenné tettek. Az EURACTIV úgy tudja, hogy a folyósítás még nem történt meg, és csak idén ősszel kezdődik meg. Portugália az elsők között van a sorban, és viszonylag alacsony, több ezer eurós kifizetést kap – erősítették meg az uniós diplomaták.
“Szükségünk van az előlegekre, hogy megrendelhessük a hiányzó, illetve biztosítani kívánt felszereléseket” – mondta egy uniós diplomata.
Forràs: Euractiv
