Ukrajna hatalmas árat fizet azért, hogy az USA és az EU karjaiba vetette magát
Oroszország a közelmúltbeli kudarcokra infrastrukturális és polgári célpontok elleni csapásokkal reagál, brutálisan hasnló módon, mint Szíriában.
Oroszország “atomháborúja” Ukrajnában már elkezdődött, de nem “normál” nukleáris fegyverekkel. Oroszország nukleáris stratégiája arra irányul, hogy Ukrajna kritikus infrastruktúrájának nagy részét lerombolja, romokban hagyva az országot, vagy ahogy egyes amerikaiak mondják, visszabombázva azt a kőkorszakba.
Oroszország számára a kritikus infrastruktúra megtámadása azt jelenti, hogy a sebezhető részeket kell eltalálni, amelyeket rakétákkal, drónokkal és tüzérségi rakétákkal lehet megsemmisíteni.
Egyesek ezt úgy értelmezik, mint Oroszország válaszát a krími Kercsi híd bombázására, amely egy 3,5 milliárd dolláros híd, amely összeköti Oroszországot a Krím-félszigettel. De ez csak részben igaz. Ukrajna, amely elismerte a felelősségét a kercsi híd teherautójának robbantásáért, átlépte azt, amit Oroszország “vörös vonalnak” nevez. De messze nem ez az első olyan infrastruktúra, amelyet mindkét fél megtámadott.
A különbség az, hogy Oroszország október 10-én kezdődő masszív támadása nem egy különálló célpont ellen irányult, hanem több ellen, és ezek a célpontok szerte az országban vannak. Nevezetesen, Oroszország az ukrán hőerőművek és parancsnoki központok ellen indult, és általában sikerrel járt, ami arra kényszerítette Ukrajnát, hogy szükségintézkedéseket vezessen be az áramfelhasználásra és leállítsa az energiaexportot.
Valószínű, hogy az infrastrukturális bombázási akció ötletgazdája az újonnan kinevezett ukrán különleges műveleti parancsnok, Szergej Szurovikin tábornok, aki a szíriai légi és szárazföldi hadjáratot irányította. Az ő vezetésével egy hónapig bombázták Aleppót, ahol a lázadók és a civilek kitartottak a város keleti negyedeiben.
Forràs: Asia Times
