Jobbratolódás a lett választásokon (is)

Az Arturs Krišjānis Kariņš miniszterelnök vezette jobbközép JV (EPP) szövetségnek sikerült az első helyre előretörnie a lett választásokon. A párt 2018-ban csak a hetedik helyen végzett, de az egyetlen parlamenti frakció volt, amelynek sikerült kormányt alakítania, miután a nagyobb pártoknak ez nem sikerült.

A pártrendszer azonban erősen széttagolt, a JV csak 18,9%-ot (+12,2) szerzett. A JV sikere más jobbközép és liberális pártok rovására ment: A liberális AP! (RE) szövetség, a jobbközép AL (EPP-hez csatlakozni szándékozó) szövetség és a jobbközép Konzervatīvie (EPP-hez csatlakozni szándékozó) szövetség mind elvesztette parlamenti képviseletét. Az AP! és a Konservatīvie az előző kormánynak is tagja volt.

A második helyre a centrista ZZS szövetség került, amely 12,5%-ot (+2,6) szerzett. A centrista AS szövetség, amely az EPP-vel való együttműködést részesíti előnyben, 10,9%-ot (+6,8) szerzett. A nemzeti-konzervatív NA párt volt az egyetlen junior koalíciós partner a négypárti Kariņš-kormányban, amelyet sikerült újraválasztani a parlamentbe, és 9,3%-ot (-1,7) szerzett.

Újonnan bekerült az országos parlamentbe a Stabilitātei! párt 6,8%-kal és az LPV párt 6,2%-kal. Mindketten először indultak, és leginkább a balközép Harmónia (S&D) összeomlásából táplálkoztak, amelyet korábban főként az ország oroszbarát közössége támogatott, de az elmúlt években korrupciós vádakkal küzdött. “A PROGRESĪVIE (Európai Zöldek) a szavazatok 6,2%-át (+3,6) szerezte meg.

Az új kormány ideológiailag sokszínű lehet, a JV, az NA, az AS és a PROGRESĪVIE részvételével. A ZZS-nek kisebbek az esélyei a kormányra kerülésre, mivel gazdag vezetője, Aivars Lembergs számos vitába keveredett.

Forràs: Euractiv