Ezt is megértük! Az EU falakat épít a migránsok ellen!
A bevándorlás- és menekültellenes politika szépen elterjedt a sokáig toleranciát hirdető európai országokban is. A török határtól Spanyolországig, a Balti-tengertől Olaszországig és a Balkánig az Európai Unió országai akadályokat építenek, hogy távol tartsák a migránsokat a kontinenstől, miközben az afgán menekültek egyre nagyobb hulláma gyűlekezik.
2015 óta, amikor Angela Merkel akkori német kancellár meghívta a menedékkérők kóborló csoportjait, hogy szabadon bejuthassanak országába – és ezáltal egész Európába -, Európai Unió sokat dicsért szolidaritása az elnyomott migránsokkal szemben élesen megváltozott.
A legélénkebb példák a közelmúltban az EU keleti országaiban történtek, amelyek az illegális migrációval szembeni első vonalbeli akadályoknak tekintik magukat. A bevándorlásellenes politika azonban olyan országokban is elterjedt az európai politikai palettán, amelyek sokáig a toleranciát hirdették.
Akárcsak az Egyesült Államokban, viták és zűrzavarok keverednek abban a kérdésben, hogy ki jogosult arra, hogy tartózkodási engedélyt szerezzen egy olyan országban, amely nem a sajátja.
Az eredeti menekültjog, amelyet a II. világháborút követő, a sérült kontinensen végigvonuló hatalmas menekültmozgásokra tekintettel hoztak létre, azokra az emberekre összpontosított, akik faji, vallási, nemzetiségi, politikai véleményük vagy egy adott társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt “megalapozottan féltek az üldöztetéstől”.
Őket menekülteknek tekintették, és kifejezetten különbséget tettek közöttük és a migránsok között, bár idővel a különbségek elmosódtak. A főként gazdasági okokból mozgásban lévő migránsokat nem tekintik menekülteknek.
A közelmúltban a migránsokat támogató aktivisták azt szorgalmazták, hogy ne csak gazdasági okokból, hanem a nemi alapon történő megkülönböztetés, a bűnözés, és legutóbb az éghajlatváltozásnak tulajdonított zavarok miatt is kapjanak a menekültstátuszt.
Forràs: Asia Times
