Csoda, hogy eddig nem robbantak fel az Északi Áramlat vezetékei
A Balti-tenger a második világháború után fegyverraktár lett, egy, a közelmúltban tartott hadgyakorlatokon véletlenül felrobbant egy régi régi bomba.
Szeptember 27-én két robbanás súlyosan megrongálta az orosz Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 vezetékeket a dániai Bornholm sziget közelében, ami vad találgatásokat indított el egy esetleges szabotázsról.
Később a svéd légvédelmi azonosító zónában (ADIZ), egy ölnyire északra lévő másik két törést is azonosítottak a vezetékben. A dán tisztviselőkre hivatkozó hírforrások szerint mindegyik robbanás 500 kilogramm TNT-nek felelt meg, ami akkora, mint egy hatalmas hajóelhárító akna.
Nemcsak az amerikai haditengerészet (NATO-szövetségeseivel együtt), hanem az orosz haditengerészet is rendszeresen hadgyakorlatokat tart a Balti-tengeren, és sokan úgy vélik, hogy vagy az oroszok, vagy az amerikaiak titokban felelősek a két robbanásért. Ahogy az várható volt, a két fél hangosan és nyomatékosan egymást hibáztatta – alátámasztó vagy hiteles bizonyítékok nélkül.
A gyújtogató kilétének keresése közben említésre sem került a Balti-tengerfenék robbanásveszélyes állapota, amely tele van eldobott tüzérségi lövedékekkel, vegyi fegyverekkel, köztük Tabun ideggázzal és aknákkal. Az 1945-ös potsdami konferencián kötött megállapodás értelmében Nagy-Britannia és a Szovjetunió 1947-48-ban Németország vegyi fegyverkészletének mintegy 69 000 tonnáját dobta a Balti-tengerbe.
Egy második lerakásra ugyanezen a területen 1959-ben került sor. Ezenkívül az I. és II. világháború alatt Németország mintegy 80 000 tengeri aknát helyezett el a Balti-tengeren, beleértve a kikötött kontaktaknákat és építőaknákat is, többek között Bornholm környékén. Ugyanezen a területen ismeretesek az orosz lehorgonyzott kontaktaknák is.
Összességében kevesebb mint 200 aknát találtak és robbantottak fel a tengeren. A gyújtózsinórokat kidobott vegyi fegyverekből távolították el, de nem feltétlenül más lőszerekből. A kikötött tengeri aknák továbbra is aktívak.
Nem minden lőszer és vegyi fegyver, beleértve az ideggázt is, maradt ott, ahol kidobták, és néhányat a kijelölt területükön kívül dobtak le.
Amikor a britek lőszereket dobtak az Északi-tengerbe, azokat régi hajókba zárták, amelyeket elsüllyesztettek, hogy megakadályozzák a fegyverek tengerfenéken való sodródását. A Balti-tengeren azonban nem ez volt a helyzet. Néhány fegyvert partra mosott a víz, és vegyi szennyeződésre utaló jeleket észleltek Lengyelországban és máshol. Három holland halász meghalt, amikor egy aknát elkaptak, és felhozták a hajójuk fedélzetére, ahol az felrobbant.
Az Északi Áramlat gázvezeték tervezési munkálataiért felelős mérnökök 2005-ben tisztában voltak a tengerfenék szemetes körülményeivel, bár az összes pontos lerakóhely nem volt ismert. Egy, az Északi Áramlat 1 előtt elkészült tanulmány német mustárgázbombákat talált 17 méterre a vezeték útvonalától, és egy vegyi bomba gyújtózsinórját 16 méterre attól.
A vezeték fektetésekor maximálisan törekedtek az ismert lerakóhelyek elkerülésére.
Forràs: Asia Times
