Az EU Parlament tűz alá vette az Európai Központi Bank elnökét, Christine Lagarde-ot
A növekvő infláció és a gyorsan szigorodó monetáris politika közepette az Európai Parlament képviselői bírálták az Európai Központi Bank (EKB) elnökét, Christine Lagarde-ot a bank infláció elleni küzdelemben betöltött szerepe miatt, amelyet egyes törvényhozók elhibázottnak és “lemaradásnak” neveztek.
Lagarde, aki 2019 novembere óta az EKB elnöke részt vett az Európai Parlament gazdasági bizottsága negyedéves monetáris párbeszédén, de a törvényhozók nem voltak meleg fogadtatásra hangolva.
Az euróövezetben az éves szintű infláció augusztusban 9,1%-ot ért el. Ráadásul, bár a gazdasági aktivitás jelenleg egészségesnek tűnik, az üzleti bizalmi mutatók zuhannak és a következő tél kilátástalannak tűnik, az energiaellátás zavarai és egy lehetséges recesszió miatt.
Az EKB júliusban fél százalékponttal, a hónap elején pedig 0,75 százalékponttal emelte kamatlábát, így jelentősen szigorította monetáris politikáját.
Bár Lagarde szerint a következő hónapokban további kamatemelések valószínűsíthetőek, emlékeztetett, hogy az olyan külső sokkok, mint a COVID-járvány és Oroszország ukrajnai inváziója “a kínálatvezérelt inflációt táplálják, nem pedig a keresletvezérelt inflációt”.
Ha megnézzük, hogy az Eurostat szerint mi hajtja az áremelkedést, akkor azt látjuk, hogy az inflációt leginkább az energia- és az élelmiszerárak mozgatják, amelyekre a legközvetlenebbül hatottak a kínálati zavarok. Ugyanakkor más áruk árai is elkezdtek 4%-ot meghaladó mértékben emelkedni.
“Miközben az ellátási szűk keresztmetszetek enyhülnek, inflációs hatásuk továbbra is fokozatosan átgyűrűzik a fogyasztói árakba” – mondta Lagarde.
Az EP képviselők megkérdőjelezték a kamatemelések hatékonyságát, és azt, hogy az EKB saját becslései szerint az infláció 2024-re várhatóan 2,3%-ra esik vissza.
Az EKB elnöke szerint a banknak a kereslet csökkentésével és az inflációs várakozások irányításával kellett cselekednie. Így, bár elismerte, hogy az infláció nagyrészt nem a túlzott keresletnek köszönhető, mégis a kereslet csökkentése mellett érvelt, ami a gyakorlatban kisebb gazdasági növekedést, kevesebb jövedelmet és magasabb munkanélküliséget jelent.
Forràs: Euractiv
