A nyugati elemzők szerint szamarkandi találkozó nem alakult jól Putyin számára
Könnyen lehet, hogy Oroszország arra számított, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) államfőinek múlt heti üzbegisztáni találkozója a Nyugat-ellenes vezetők csapatépítési lehetősége lesz, és hogy Vlagyimir Putyin morálját akkor erősíti, amikor a legnagyobb szüksége van rá.
Oroszország valóban nehéz helyzetben van – nemcsak az általa indított ukrajnai háború miatt, hanem azért is, mert a hadszíntéren az események – legalábbis az utóbbi napokban – Ukrajna javára fordulnak.
Üzbegisztán fővárosában, Szamarkandban azonban nem úgy alakultak a dolgok, ahogy Putyin remélte. Először is, Narendra Modi, India miniszterelnöke azt mondta Putyinnak, hogy a “háború korszaka” véget ért, és ezzel először nyilvánosan kifejezte országa kellemetlen ellenérzését Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt.
Majd a Hszi Csin-ping kínai elnökkel való találkozó után Putyin maga is kénytelen volt elismerni, hogy tárgyalópartnerének “kérdései és aggodalmai” vannak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban.
Súlyosbította a helyzetet, hogy több vezető, köztük az egykori szovjet kirgiz köztársaság elnöke is megvárakoztatta Putyint a kamerák előtt, ahogyan a török Erdogan is tette híresen tavaly júliusban.
Az is kudarcot jelentett, hogy Moszkva nem kapott elegendő támogatást azon törekvéséhez, hogy megakadályozza Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az e heti New York-i ENSZ-közgyűlésen tervezett videóbeszédét. Igaz, a 193 tagállam közül 101 szavazott amellett, hogy Zelenszkij “előre felvett nyilatkozatot adjon”, ahelyett, hogy személyesen beszélne, ahogyan azt általában az ENSZ-ben megkövetelik.
A szavazáson, amely egybeesett a szamarkandi SCO-csúcstalálkozóval, Oroszország mindösszesen hat ország – Fehéroroszország, Kuba, Észak-Korea, Eritrea, Nicaragua és Szíria – támogatását nyerte el.
Tizenkilenc ország tartózkodott. Köztük van Kína, Irán, Pakisztán és Üzbegisztán, az SCO-csúcstalálkozó házigazdája. A többi SCO-tag közül India és Kazahsztán megszavazta, hogy Zelenszkij szót kapjon, míg Kirgizisztán és Tádzsikisztán nem szavazott – kényelmes módja annak, hogy kimaradjanak a vitából.
Ezek egyértelmű jelei annak, hogy Putyin törekvése egy erős Nyugat-ellenes globális koalíció létrehozására zátonyra futott. Ami még rosszabb, ezek a jelek azt mutatják, hogy ha Putyin elrendeli a háborús erőfeszítések fokozását Ukrajnában, akkor az eddig kapott támogatás is összeomolhat.
Annak ellenére, hogy Kazahsztán hivatalosan “semleges” álláspontot képvisel, diplomaták elmondták nekem, hogy a kazahok többsége Ukrajnát, nem pedig Oroszországot támogatja ebben a háborúban. Ráadásul úgy tűnik, hogy az ország vezetése a legjobbat hozza ki a rossz helyzetből, és olyan reformokat szorgalmaz, amelyek megváltoztatnák a Moszkvával való kapcsolatok paradigmáját.
A Putyinról Szamarkandban készült fotókon egy magányos és kétségbeesett férfi látható. Az oroszok el tudják fogadni a magas veszteségeket, de képtelenek elfogadni a vereséget. Az ukrajnai vereség minden bizonnyal egy újabb 1917-es év lenne Oroszország számára.
Forràs: Euractiv
