Zavargások árnyékolják be az Európai Politikai Közösség prágai csúcstalálkozóját
Az Európa szomszédságában zajló zavargások beárnyékolhatják az Európai Politikai Közösség első, október elejére tervezett prágai csúcstalálkozóját, az Emmanuel Macron által javasolt új, fényes EU+ fórumot.
“Láttuk, hogy szükség van arra, hogy – a csatlakozási folyamaton túl – Európa kivulrekedt országai felé nyúljunk” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hét elején az Unió helyzetéről szóló éves beszédében.
“Ezért támogatom az Európai Politikai Közösségre vonatkozó felhívást – és az Európai Tanács elé fogjuk tárni elképzeléseinket” – tette hozzá.
A hat nyugat-balkáni ország mellett az EU közvetlen szomszédságából több ország – Norvégia, Svájc, Izland, Liechtenstein, az Egyesült Királyság, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Törökország, Örményország és Azerbajdzsán – is részt vehetne az Európai Politikai Közösség jövő hónapban tartandó első csúcstalálkozóján.
A bővítési folyamat megfigyelői számára furcsának tűnt, hogy az Unió helyzete beszédben csupán egy biccentést nyújtott Európa potenciális jövőbeli tagjainak Von der Leyen. Csak a Nyugat-Balkánnak, Ukrajnának, Moldovának és Grúziának tett korábbi ígéreteit újította meg, mondván, hogy az EU-nak “minden lépésükben mellettük kell állnia”.
Mivel Ukrajna nagy reményeket fűz ahhoz, hogy már 2023-ban vagy 2024-ben komolyan megkezdheti az uniós tagsági tárgyalásokat, a többi tagjelölt ország pedig júliusban új lendületet kapott, nagyok a várakozások, hogy az EU+ csúcstalálkozó legalább egy víziót adjon arról, merre vezet az útjuk.
A csúcstalálkozó előkészületeire azonban már most is éles ellentétek mutatkoznak.
Forràs: Euractiv
