Sikerül e az EU-nak megszabadulni az egyhangú döntéshozataltól?
Az EU szeretne mihamarabb megszabadulni a magyarok és a lengyelek vétóitól, csak nem tudja, hogy kezdjen hozzá. Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívására egyelőre kicsi a remény.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében támogatta az uniós szerződések reformját célzó alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, és hangsúlyozta, hogy a vezetőknek “komolyan” kell venniük az uniós reformot.
Az Európai Parlamentben Strasbourgban tartott beszédében a következőket mondta: “Ha komolyan gondoljuk a nagyobb EU-t, akkor komolyan kell vennünk az EU reformját is. Mivel tehát ez a Parlament szerződésmódosításra szólított fel, úgy vélem, elérkezett a pillanat az Európai Konvent számára”.
Ugyanakkor kevés ötletet vagy részletet adott arra vonatkozóan, hogy a szerződésreform folyamatának mire kellene összpontosítania azon a felhíváson túl, hogy a szerződésekben rögzíteni kell a “nemzedékek közötti szolidaritást”.
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződésben megreformált szerződések módosítására irányuló igény azóta erősödött meg, hogy Oroszország februárban megszállta Ukrajnát, és több kormány panaszkodott arra, hogy a Kreml elleni szankciókról való megállapodás lassú ütemben halad, mert egyhangú döntésre van szükség.
A szerződés módosítását igénylő politikák szintén szerepelnek az Európa jövőjéről szóló konferencia ajánlásai között, amely az év elején zárult.
Közben a COVID-19 világjárvány is reformokra szólított fel annak érdekében, hogy megkönnyítsék az uniós országok együttműködését egészségügyi vészhelyzet esetén.
Amennyiben az EU 27 tagállama egyetért a reform szükségességében, kormányközi konferenciát hoznak létre a szerződések módosításainak kidolgozására.
“Egyesek azt mondhatják, hogy ez nem a megfelelő időpont. De ha komolyan felkészülünk a holnap világára, akkor képesnek kell lennünk cselekedni azokon a területeken, amelyek a legfontosabbak az emberek számára” – mondta von der Leyen.
Júniusban az európai parlamenti képviselők támogatták azt az állásfoglalást, amely az uniós kormányokat alkotmányozó konvent létrehozására szólította fel, a tagállamoknak októberig kell választ adniuk.
Von der Leyen megjegyzéseit azonnal üdvözölte Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki az EURACTIV-nak elmondta, hogy a következő feladat az uniós kormányok támogatásának elnyerése.
“Ez a Parlament már régóta kéri, hogy nyissák meg ezt a szerződési cikkelyt. Most egyszerű többségre van szükségünk a Tanácsban. Azon fogok dolgozni, hogy minden egyes kormányt rávegyek arra, hogy tekintsen a polgárok követeléseire” – mondta.
Az Európa jövőjéről szóló konferencián az uniós polgárok által megfogalmazott ajánlások nyomon követésének szükségességére utalva Metsola hozzátette, hogy “a legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem figyelünk oda. Nem kérhetjük a polgárainktól, hogy mondják meg, mit várnak tőlünk, hogy aztán azt mondjuk, hogy “ebből semmit sem fogunk megtenni”.
A kormányok egy csoportja, élükön az északi országokkal, jelenleg ellenzi a szerződésmódosítást, azzal érvelve, hogy az EU-nak inkább a válság következményeinek kezelésére kellene összpontosítania.
A Bizottság vezetője emellett támogatta az Emmanuel Macron francia elnök által az év elején szorgalmazott “Európai Politikai Közösség” létrehozását, amely az Egyesült Királyságtól Ukrajnáig terjedő, a kereskedelem, a jogállamiság és a demokrácia terén az uniós értékeket osztó országok számára a teljes jogú uniós tagság alternatíváját kínálná.
Forràs: Euractiv
