EP: “Magyarország többé nem tekinthető teljes értékű demokráciának”

A határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországból „a választásos önkényuralom hibrid rezsimj[e]” lett (azaz olyan alkotmányos rendszer, ahol vannak ugyan választások, de a demokratikus normákat már nem tartják tiszteletben). Ezt állapították meg a képviselők abban a csütörtökön 433 szavazattal, 123 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben, amely a 7. cikk szerinti eljárást elindító 2018-as állásfoglalásból kiindulva számba veszi a fejleményeket a korábbi dokumentumban felsorolt 12 problémás területen.

A mai állásfoglalás szerint az uniós Szerződés 2. cikkében foglalt értékek védelme 2018 óta jelentősen csökkent. A jelentés bemutatja, hogy azóta „a magyar kormány […] szándékos és rendszeres erőfeszítései[nek]” következtében a demokrácia és az alapvető jogok tovább erodálódtak. A helyzetet csak rontotta, hogy az EU nem tett semmit.

Az uniós intézményeknek lépniük kell, és felelősséget kell vállalniuk

A Parlament elítéli, hogy a Tanács nem képes érdemi előrelépést elérni a demokrácia terén tapasztalható visszalépés terén. A képviselők hangsúlyozzák, hogy a 7. cikk 1. bekezdése szerint nincsen szükség egyhangúságra sem annak megállapítására, hogy az országban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének veszélye, sem pedig ajánlások és határidők meghatározására. A 7. cikk szerinti eljárás további késleltetése egyenértékű azzal, hogy a Tanács maga is megsérti a jogállamiság elvét, jelentik ki a képviselők.

A Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy a helyzet orvoslására maradéktalanul használjon ki minden rendelkezésére álló eszközt, különösen a költségvetési feltételrendszerről szóló rendeletet. Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja és az EU-ellenes lépései miatt különösen nagy veszély leselkedik az uniós értékekre. Ezért a Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy

– addig ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amíg az ország teljes mértékben eleget nem tesz a (tagállami gazdaságpolitikákat összehangoló) európai szemeszter kapcsán megfogalmazott összes ajánlásnak és az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága kapcsolódó ítéleteinek;

– vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felmerül az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata; és

– alkalmazza szigorúbban a közös rendelkezésekről szóló és a költségvetési rendeletet, amelyek révén felléphet az uniós forrásokkal politikai okokból történő mindenfajta visszaéléssel szemben.

A Parlament ugyanakkor ismét felszólítja a Bizottságot, hogy garantálja: az uniós források végső kedvezményezettjeit nem fosztják meg az uniós forrástól akkor sem, ha a jogállamisági feltételrendszer keretében szankciókat alkalmaznak Magyarországgal szemben. A képviselők emellett kérik, hogy ilyen esetben az uniós forrásokat a helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül osszák el.

Az igazságszolgáltatás állapota, a korrupció és az emberi jogok helyzete továbbra is probléma

A  képviselőket négy évvel a 7. cikk szerint eljárást elindító jelentés elfogadása után is aggasztja, hogy mi történik a magyar demokráciával és az alapvető jogokkal. A Parlament többek között az alábbi területeket emeli ki: az alkotmányos és a választási rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és az összeférhetetlenség és a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust. A tudományos élet szabadsága, a vallásszabadság, az egyesülési szabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait, a kisebbségek jogai, a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai szintén problematikus területek Magyarországon.

A jelentéstevő szerint

„A jelentés következtetései egyértelműek és visszavonhatatlanok: Magyarország többé nem demokrácia. Sürgősen el kellett fogadnunk ezt az állásfoglalást, mert az ország riasztóan gyorsan távolodik a jogállamiságtól. Megállapítjuk, hogy a Fidesz stratégiája autokratikus: ebben a parlamenti képviselők eddig nem látott többsége között egyetértés van. A kiállásunknak ébresztőként kellene szolgálnia a Tanács és a Bizottság számára” – mondta Gwendoline Delbos-Corfield (Greens/EFA, Franciaország).

Forràs: Europai Parlament