Ursula von der Leyen egyfajta Robin Hood akar lenni
Ursula von der Leyen egyfajta Robin Hoodként akar fellépni, és a nagy nyereségű vállalatoktól elvenni a pénzt, hogy azt a szegényeknek adja. Az EU Bizottsága 140 milliárd eurót akar lefölözni az energiavállalatoktól, és a pénzt a “legrászorultabbaknak” akarja juttatni. Ugyanakkor az EU Bizottsága tartózkodik egy olyan intézkedéstől, amelyet számos állam követel.
Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében jelentette be a magas energiaárak elleni fő intézkedéseket. Ezt követően azonban az éghajlatvédelemért felelős Frans Timmermans alelnököt és kollégáját, Kadri Simson energiaügyi biztost a média elé küldte, hogy ismertessék a részleteket. És ezek a részletek igencsak érdekesek.
Múlt pénteken az EU 27 tagállamának energiaügyi miniszterei egyetértettek abban, hogy valamit tenni kell a magas villamosenergia- és földgázárak ellen. De amint konkrét intézkedésekre került sor, mindenkinek kissé eltérő elképzelései voltak.
Von der Leyen most egy olyan csomagot terjeszt elő, amelyet a tagállamoknak a lehető leghamarabb el kellene fogadniuk. A Tanács soros elnökségét képviselő Jozef Sikela már bejelentette, hogy szeptember 30-ra újabb rendkívüli ülésre hívja kollégáit Brüsszelbe. Aztán be akarják fejezni, amit a múlt héten elkezdtek – írta Sikela szerdán a Twitter rövid üzenetküldő szolgáltatáson. De miről fognak beszélni?
Először is, a Bizottság a Robin Hood-modellel akar fellépni a magas villamosenergia-árak ellen. Konkrétan ez azt jelenti, hogy egyes villamosenergia-termelőknek át kell adniuk nyereségük egy részét. Ez érinti a megújuló energiákat, az atomenergiát és a szenet. Ezek határköltségei alacsonyabbak, mint a jelenleg drága gáztüzelésű erőműveké, és a villamosenergia-piaci árképzési mechanizmusnak köszönhetően magas nyereséget termelnek. Ezeket néha “többletnyereségnek” is nevezik, bár e fogalom meghatározása nem egyértelmű.
A tagállamok egy ideiglenes különadóval lefölözik ezek egy részét, majd átutalják a “legrászorultabbaknak” – ahogy von der Leyen beszédében fogalmazott. Konkrétan a Bizottság azt javasolja, hogy a megawattóránként 180 euró és a piaci ár (amely a közelmúltban 450 euró körül mozgott) közötti különbséget szedjék be. Ez egyfajta ár- vagy nyereségkorlátozást jelent az energiavállalatok számára.
Az olyan tagállamok, mint Németország, azonban az utóbbi időben csak részben voltak képesek célzott segítséget nyújtani polgáraiknak. Christian Lindner pénzügyminiszter nemrégiben panaszkodott a napi több mint 100 000 átutalás technikai akadályaira és a lakosok számlaszámainak felkutatásával kapcsolatos adminisztratív kihívásokra.
Forràs: neue Zurcher Zeitung
