Károly trónra lépésével megkezdődött a Nemzetközösség széthullása?
Károly király brit trónra lépése alkalmából újra fellángolt a küzdelem a karibi térség egykori gyarmatainak politikusai és aktivistái körében azért, hogy távolítsák el az uralkodót államfői tisztségéből, és Nagy-Britannia fizessen jóvátételt a rabszolgaságért.
Egyes körökben kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a 21. században milyen szerepet kellene játszania egy távoli uralkodónak. Az év elején a Nemzetközösség egyes vezetői a ruandai Kigaliban tartott csúcstalálkozón aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az 54 országot tömörítő klub vezetése Erzsébetről Károlyra száll.
A trónörökös Vilmos herceg és felesége, Kate márciusi, nyolcnapos útját Belize-be, Jamaikába és a Bahamákra jóvátételi kifizetések és a rabszolgaságért való bocsánatkérés követelése jellemezte.
“Mivel a monarchia szerepe megváltozik, arra számítunk, hogy ez lehetőséget adhat arra, hogy előmozdítsuk a jóvátételről szóló megbeszéléseket a térségünk számára” – mondta a héten Niambi Hall-Campbell, egy 44 éves akadémikus, aki a Bahamák Nemzeti Jóvátételi Bizottságának elnöke.
Hall-Campbell részvétét fejezte ki a királynő családjának, és megjegyezte, hogy Károly elismerte a “rabszolgaság megdöbbentő szörnyűségét” a brit uralom végét jelző tavalyi ünnepségen, amikor Barbados köztársasággá vált.
Forràs: Euractiv
