A gázfogyasztás csökkentéséről szóló uniós megállapodás szétfeszitheti az EU-t
Az uniós energiaügyi miniszterek aláírták a gázfogyasztás 15%-os csökkentéséről szóló megállapodást, amely azonban számos tagállam számára mentességeket és eltéréseket tartalmaz. Az Európai Unió országainak a gázfogyasztás 15%-os “önkéntes” csökkentésére való rábírása érdekében folytatott küzdelem rávezetett a tagállamok közötti jelentős megosztottságra
Az EU cseh elnöksége kedden rendkívüli brüsszeli ülésre hívta a blokk energiaügyi minisztereit, hogy megpróbáljanak egységet találni egy olyan javaslatban, amelyet az Európai Bizottság csak egy hete terjesztett elő, de máris mély szakadékot tárt fel az uniós országok között.
Bár sikerült egyezséget összehozni, azt egy fontos kikötés követte: “csak saját maguk által választott intézkedésekkel hajtjuk végre”.
Az eredeti javaslat arra irányult, hogy Brüsszelnek lehetőséget adjon arra, hogy vészhelyzeti riasztást indítson el, amely az egész blokkban “kötelező gázszükséglet-csökkentést” követelt volna meg.
A mostani megállapodás egészen másról szól.
Az úgynevezett uniós riasztást csak akkor lehet kiváltani, ha öt vagy több tagállam nemzeti szinten riasztást hirdet, vagy ha az Európai Tanács, amely a nemzeti kormányokból álló uniós testület, erre utasítja a Bizottságot.
Az EU Bizottsága javasolhatja az “uniós riasztás” elrendelését, de azt a kormányoknak jóvá kell hagyniuk.
A javaslat körüli csatározások akkor kezdődtek, amikor azok az országok, amelyek nem függenek nagymértékben az orosz gáztól, mint például Spanyolország és Portugália, aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a 15%-os csökkentés mit jelentene polgáraik számára.
“Ahhoz, hogy a fenyegető gázhiány, a magas energiaárak és az általános recessziós kockázatok közepette politikailag életképes legyen, az uniós energiaszolidaritást reálisan kell megszervezni” – mondta a DW-nek Simone Tagliapietra, a Bruegel gazdasági agytröszt vezető munkatársa.
Ezeket az országokat számos mentességgel és eltéréssel békítették meg. Azok az országok, amelyek nem kapcsolódnak mások gázhálózataihoz, mint például Írország, Málta és Ciprus szigetországai, mentességet élveznek, és a nemzetek kikerülhetnek a kötelezettségek alól, ha túllépik tárolási célkitűzéseiket.
“Az EU-nak kompenzációs mechanizmust kell létrehoznia, amelynek célja, hogy méltányos kifizetéseket biztosítson az egyes országok által a legkiszolgáltatottabb országok számára rendelkezésre bocsátott, az EU szempontjából releváns gázellátási és keresleti lehetőségekért” – mondta Tagliapietra. “Nem most van itt a pillanat, hogy felelevenítsük a régi dél-észak megosztottságot, és lehetővé tegyük Putyin “oszd meg és uralkodj” stratégiájának működését.”
Magyarország – az EU leginkább oroszbarát országa – volt az egyetlen tagállam, amely a megállapodás ellen szavazott. A múlt héten Peter Szijjártó magyar külügyminiszter Moszkvába utazott, hogy megpróbálja elérni az orosz gázszállítások növelését.
Amikor Magyarországról kérdezték, Jozef Sikela cseh miniszterelnök-helyettes Brüsszelben újságíróknak azt mondta, hogy nem kíván egyetlen állam álláspontjáról beszélni.
“Egyértelmű az igazodásunk, egyértelmű a szolidaritásunk, és egyértelmű jelzést akarunk küldeni a világnak és a Kremlnek” – mondta.
Forràs: DW
