Várhelyi: Visszatért a bővítési szándék, készen állunk a gyors lépésekre

Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyenesbe hozta az EU bővítési folyamata körüli vitákat, és megmutatta, hogy fel kell gyorsítani az előző Bizottság által lényegében leállított eljárásokat – mondta Várhelyi Olivér bővítési biztos az EURACTIV-nak adott exkluzív interjújában.

A megjegyzések azután hangzottak el, hogy az EU vezetői júniusban az orosz agresszióra adott szolidaritás jeleként, az orosz agresszióra válaszul tagjelölt státuszt adtak Ukrajnának és Moldovának, júliusban pedig a tagállamok zöld utat adtak a régóta halogatott csatlakozási tárgyalások megkezdésének Észak-Macedónia és Albánia számára.

“Talán ez az egyetlen pozitív hatása Oroszország ukrajnai háborújának, mert lezárta a bővítés körüli vitát” – mondta Várhelyi.

“Mi, európaiak, most már nemcsak felismertük, hanem készek is vagyunk megvalósítani, hogy Európa  élvezhesse a biztonságot, a stabilitást és a jólétet a Nyugat-Balkán teljes integrációja mellett” – mondta.

Az elmúlt években az EU-n belül kevéssé mutatkozott étvágy a bővítésre, és egyes tagállamok új tagok felvétele előtt uniós reformot követeltek.

“Ne felejtsük el, hogy egy olyan Európai Bizottságtól vettük át az irányítást, amely azt mondta, hogy “nincs bővítés” – a károkat ott szenvedtük el” – mondta Várhelyi, hozzátéve, hogy mandátumuk második felére a Juncker-bizottság rájött, hogy ez “stratégiai hiba volt”.

“Amit most várok, és ami hatalmas felelősség lesz az Európai Bizottság számára, az az, hogy most már egyértelmű politikai akarat van, ami nem volt mindig nyilvánvaló”.

Emmanuel Macron francia elnöknek az Európai Politikai Közösségre vonatkozó javaslatáról, amely erősítené a blokk kapcsolatait a nem uniós szomszédos országokkal, Várhelyi csak annyit mondott, hogy ez “egy újabb réteget adhatna hozzá”.

A magyar biztos szerint Európának nincs megfelelő politikai platformja a tagjelölt országokkal való kapcsolatfelvételhez, “de a szomszédságához sem, ahol Európa beszélhetne szövetségeseivel és partnereivel, és ahol sokkal intenzívebb módon cserélhetne eszmét és kapcsolódhatna az EU politikájába”.

A múltban, amikor Magyarország vagy Lengyelország tagjelölt ország volt, meghívást kaptak az uniós csúcstalálkozók második napjára, ami “nagyon is megmaradt nyugat-balkáni barátaink emlékezetében”.

“Úgy érzik, hogy nem vonják be őket, és a bevonásuk azt is jelentené, hogy sokkal többet tudnának a folyamatainkról, ami sokkal nagyobb felelősségvállalást eredményezne és  gyors elköteleződést számos területen” – tette hozzá.

Az aspiránsoknak “ki kell józanodniuk”

Miután Szkopje megoldotta a szomszédos EU-tag Bulgáriával régóta húzódó vitáját, Albánia várhatóan azonnal megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat. Ami Észak-Macedóniát illeti, előbb meg kell változtatnia az alkotmányát, hogy a bolgárokat is felvegye az abban felsorolt többi nemzetalkotó nemzet közé, amihez nincs meg a szükséges konszenzus a parlamentben.

Ez arra késztette a nacionalista ellenzéket, hogy napokig tartó tüntetéseket rendezzen Szkopjéban, ami Várhelyi szerint átlépte az alapvető demokratikus vörös vonalakat.

“Észak-Macedónia számára ez egy olyan pillanat kellene, hogy legyen, hogy kijózanodjon, az ellenzék is. A plenáris ülésteremben dokumentumokat égetni, erőszakra ösztökélni az embereket, gyűlöletet szítani nem hoz semmit, csak kárt okoz” – mondta.

“Az európai politizálásnak nagyon világos határai vannak és az én értékelésem szerint az ellenzék sok ilyen vörös vonalat átlépett” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy látja-e a további fennakadások kockázatát, Várhelyi azt mondta, hogy a cél az volt, hogy “világos, tisztességes és átlátható kritériumokat hozzanak létre, amelyek kezelhetőek is, és amelyek valóban megváltoztathatják a negatívizmust mindkét oldalon”.

Ugyanakkor rámutatott, hogy “Albánia valódi szolidaritásról tett tanúbizonyságot Észak-Macedóniával szemben és érettséget mutatott abban, hogy megértette,  tagállamaink azt akarják, hogy a két ország haladjon előre”, de Albánia most már önállóan is továbbléphet.

“Az egész bővítési folyamat érdemi alapú, és most a verseny zajlik, aki előbb teljesít, annak kell elsőként csatlakoznia” – tisztázta Várhelyi.

“Az a fontos, hogy ha gyorsan szállítanak, akkor mi is készen állunk a gyors lépésekre, (…) és mivel most mi vagyunk a felelősek, végre a sebesség is sokkal, de sokkal gyorsabb lesz” – mondta, hozzátéve, hogy a Bizottság rögtön azután kezdte meg az átvilágítási eljárást, hogy a tagállamok a múlt héten zöld utat adtak neki.

Visszautasíthatatlan ajánlat

“Most nagyon-nagyon keményen kell dolgoznunk a tagjelölt országokkal, hogy felgyorsíthassák a felkészülést és a valódi integrációt” – mondta Várhelyi.

Ezt a célt hivatott szolgálni az Európai Bizottság 2020-tól frissített bővítési módszertana, mivel “nemcsak a jogállamiság kérdése van előtérben, hanem további eszközök is, amelyekkel gyorsabban haladhat a folyamat. A tagjelölt országok gyorsabban integrálódhatnának azokba az ágazatokba, ahol tárgyalási klasztert zártak le, illetve a gazdasági és beruházási terven keresztül.”

“Ezért a szerbek és a montenegróiak azonnal az új módszertan mellett döntöttek” – mondta Várhelyi.

“Kis lépések” Belgrádból

Szerbia, amely 2009 óta az EU tagjelöltje, Alexandar Vučić elnök 10 éves kormányzása alatt szoros kapcsolatokat ápolt a Kremllel, és a nyugati nyomás ellenére vonakodott csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz.

Arra a kérdésre, hogy az EU érdekelt lenne-e a Belgráddal való csatlakozási folyamatok felgyorsításában, Várhelyi azt mondta, hogy “Szerbia mindig is nagyon különleges kapcsolatban állt Oroszországgal”.

“Azt látjuk Szerbiáról, hogy nagyon nehéz helyzetben van, mert az energiaellátás terén sebezhető, és mert a biztonsági keretek bizonytalanok” – mondta, rámutatva, hogy az ország szinte teljes mértékben az orosz gáztól függ, és a főbb energetikai vállalatok orosz többségi tulajdonban vannak.

Várhelyi szerint azonban az igazodással kapcsolatos aggodalmak ellenére az elmúlt hónapokban pozitív jelek is mutatkoztak, amelyek közül az egyik, hogy Szerbia az ENSZ Közgyűlésben a Nyugattal együtt szavazott Ukrajnával kapcsolatban.

“Azt akarjuk, hogy Szerbia a szövetségesünk legyen, szükségünk van arra, hogy Szerbia szolidáris legyen velünk, és a mi oldalunkon álljon, de meg kell értenünk az álláspontjukat is, amikor kérünk tőlük valamit” – mondta Várhelyi, akit bírálatok értek amiatt, hogy a jogállamisági aggályok ellenére próbálja fellendíteni Belgrád uniós tagságért folytatott kampányát.

“Ez apró lépésekkel jön, és meg kell engednünk, hogy ezek a lépések megtörténjenek. Mert ha nem tesszük, akkor pont az ellenkezőjét idézzük elő annak, amit el akarunk érni” – mondta Várhelyi, arra utalva, hogy ha nyíltan túl keményen nyomjuk Belgrádot bizonyos álláspontok tekintetében, azzal az ország elvesztését kockáztatjuk.

“Sok tagállamunk szeretne több ilyen szolidaritást látni. És bízom benne, hogy ez fokozatosan Belgrádból is el fog jönni, mert Belgrád az európai úton van, tagjelölt ország” – mondta.

Óvakodnak az orosz befolyástól

Az EU közeli szomszédságának stratégiai jelentősége megnőtt, mióta Oroszország megszállta Ukrajnát, és félelem van Moszkva befolyásától a régióban.

“A kísértések nagyon egyértelműek, bármerre nézünk, nemcsak a Nyugat-Balkánon, a keleti partnerségben, hanem például Líbiában is – mindenhol ott van” – mondta Várhelyi, hozzátéve, hogy az EU-nak a Nyugat-Balkánnal való kapcsolattartás során nagyon világossá kell tennie, “hogy csak Európa hozhat hosszú távú békét, stabilitást és biztonságot”.

“Oroszország tökéletesen bebizonyította ezt számunkra az ukrajnai háborúval, mert a Balkánon az volt az azonnali reakció, hogy “ez veszélyes, és ez ránk is átterjedhet”” – mondta.

Forràs: Euractiv