Az Európai Központi Bank teljes erővel azon dolgozik, hogy ne essen szét az euróövezet
Az Európai Központi Bank (EKB) bemutatta az új “transzmisszióvédelmi eszközt” (Transmission Protection Instrument, TPI), amelynek célja annak biztosítása, hogy az euróövezet tagállamainak hitelfelvételi költségei ne térjenek el olyan drámaian egymástól, hogy a monetáris politika hatástalanná váljon.
Az EKB ezt az eszközt azzal egyidejűleg mutatta be, hogy bejelentette a kamatlábak fél százalékpontos emelését az inflációs várakozások leküzdése érdekében.
Az orosz inváziót és a megugró energiaárakat követő bizonytalan gazdasági kilátások miatt az euroövezeti államkötvények kamatlábai az elmúlt hónapokban elkezdtek eltérni egymástól.
Mivel az euróövezeti tagállamok államadósságának szintje eltérő, a kamatlábak emelkedése eltérő módon hat rájuk. Egy emelkedő kamatláb sokkal többe kerülhet a magasan eladósodott olasz államnak, mint a kevésbé eladósodott német kormánynak.
Ráadásul a magasan eladósodott tagállamok pénzügyi stabilitását féltő befektetők a biztonságosabbnak vélt német államkötvényekbe menekülhetnek, ami tovább súlyosbítja a monetáris politika egyenlőtlen hatását.
Az EKB szerint ez a dinamika problémát jelent, mivel megnehezíti, hogy monetáris politikája az egész euróövezetben kifejtse a kívánt hatást. És ezt a problémát hivatott megoldani a TPI.
“A TPI biztosítani fogja, hogy a monetáris politikai irányvonal zökkenőmentesen terjedjen el az euróövezet valamennyi országában” – olvasható az EKB sajtóközleményében.
A TPI lehetővé teszi az EKB számára, hogy elsősorban olyan euróövezeti tagállamok államkötvényeit vásárolja meg, amelyekben “a finanszírozási feltételek olyan romlását tapasztalják, amelyet az országspecifikus fundamentumok nem indokolnak”. Mivel az EKB korlátlan tűzerővel rendelkezik, garantálni tudja, hogy az olasz államkötvények nem drágulnak túlságosan.
Az EKB azonban a TPI-t bizonyos kritériumokhoz köti, amelyeket az euróövezeti kormányoknak teljesíteniük kell, ha profitálni akarnak belőle.
Az országoknak például meg kell felelniük az EU költségvetési keretének, és nem indulhat ellenük túlzott hiány esetén követendő eljárás. Továbbá nem kerülhetnek túlzott egyensúlytalansági eljárás alá, amelyet az EU Bizottsága indíthat el nagy makrogazdasági egyensúlytalanságok esetén.
Az EKB szerint emellett az adott ország költségvetési fenntarthatóságát is vizsgálná, és azt is ellenőrizné, hogy az adott ország “szilárd és fenntartható makrogazdasági politikával” rendelkezik-e.
A fiskális szabályok régóta vitatott kérdésnek számítanak az EU-n belül, mivel a kormányok a korábbi válságok idején az EKB-ra bízták az euróövezet összetartását. Ez gyakran nehéz helyzetbe hozta az EKB-t, mivel elvileg politikailag semlegesnek kellene lennie.
Azzal, hogy az EKB a TPI-t az EU költségvetési keretétől teszi függővé, az uniós kormányokra is nyomást gyakorol, hogy politikailag döntsék el, milyen feltételek mellett működjön az euróövezeti szolidaritás.
Forràs: Euractiv
