A cseh elnökség megszondázza a tagországokat
Csehország az EU Tanácsának élén töltött hat hónapos megbízatását azzal kezdte, hogy kérdőívet készített a blokk tagjai számára, hogy megtudja, az országok nyitottak lennének-e az EU döntéshozatali folyamatának megváltoztatására, és ha igen, hol és hogyan.
Az EU működését szabályozó 2007-es lisszaboni szerződés úgynevezett “passerelle” záradékokat tartalmaz, amelyekkel a szerződés teljes körű szerződésmódosítás nélkül is módosíthatók.
Az egyhangúság megszüntetését célzó átjáró záradék aktiválásához azonban egyes szakpolitikai területeken, különösen a külpolitikában, az összes uniós miniszter egyetértésére lenne szükség a Tanácsban, és bizonyos esetekben az Európai Parlament hozzájárulására is szükség lehet.
A szerződések reformja évtizedek óta folyamatos, de többnyire elméleti vita brüsszeli körökben, amely az elmúlt hónapokban, az Európa jövőjéről szóló konferenciával (CoFoE), az EU deliberatív demokrácia-kísérletével együtt, ahol a polgároknak beleszólásuk volt a blokk politikai döntéshozatalába, még inkább előtérbe került az uniós politikai életben.
Bek elismerte, hogy az uniós polgárok “határozott” ajánlása az egyhangú szavazás elhagyására “politikailag vitatott és nagyon ellentmondásos kérdés”. “Másfelől viszont lehet némi mozgástér” – mondta a cseh EU-miniszter.
A minősített többségi szavazás egy olyan szavazási rendszer, amely szerint egy döntéshez a 27 országból 15-nek a teljes uniós népesség legalább 65%-át képviselő országnak kell megszavaznia – a teljes biztonság- és külpolitikában ez nagyon valószínűtlen.
Az egyhangúság megszűnése viszont lehetséges bizonyos területeken, például a szankciós listák esetében.
“Szeretnénk, ha a tagállamok megpróbálnák a saját szemszögükből meghatározni azokat a pontokat, ahol el tudják képzelni az egyhangúságról a minősített többségre való áttérést” – magyarázta Bek.
Forràs: Euractiv
