A Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán az LMBTIQ-személyek jogainak megsértése miatt
A Bizottság szerint Magyarország sérti az LMBTIQ-személyek alapvető jogait. A magyar törvény a 18 éven aluliak számára megtiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg.
A kereset benyújtása annak a kötelezettségszegési eljárásnak a következő lépése, amelyet a Bizottság felszólító levél formájában indított Magyarországgal szemben 2021. július 15-én. Mivel a magyar hatóságok nem adtak kellőképpen megnyugtató választ a Bizottság egyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos aggályaira, és a magyar hatóságok részéről nem érkezett semmilyen kötelezettségvállalás az összeférhetetlenség orvoslására vonatkozóan, a Bizottság 2021. december 2-án indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.
A Bizottság soha nem vitatta a gyermekek védelméhez fűződő jogot. A magyar törvény azonban egyértelmű különbséget tesz az emberek között azok szexuális irányultsága alapján, ez pedig ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel és számos uniós szabályt sért, többek között az alábbiakat:
- A törvény megsérti az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel a Magyarországon életbe léptetett korlátozások, amelyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, indokolatlanok és aránytalanok.
- A törvény sérti továbbá az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet és annak a származási országra vonatkozó rendelkezését, mivel a törvény a kiskorúak számára korlátozza a különböző szexuális irányultságokat ábrázoló tartalmakat megjelenítő szolgáltatások elérését, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezeket a szolgáltatásokat más tagállamból nyújtják, és Magyarország nem támasztotta alá érvényes indokokkal ezeket a korlátozásokat.
- A Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a Szerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elvét (az EUMSZ 56. cikke) és a szolgáltatási irányelvet. A törvény egyes részeinek címzettjei az uniós szabályok szerinti szolgáltatás fogalmának hatálya alá tartoznak. A szolgáltatásnyújtás szabadsága csak akkor korlátozható, ha a törvényben előírt korlátozások kellően indokoltak, hátrányos megkülönböztetéstől mentesek és arányosak, amit Magyarország nem bizonyított.
- A törvény megsérti továbbá az általános adatvédelmi rendeletben és az Alapjogi Charta 8. cikkében megállapított adatvédelemhez való jogot, különösen azzal, hogy a nemzeti rendelkezések nem határozzák meg pontosan, hogy ki férhet hozzá a bűnügyi nyilvántartásban tárolt érzékeny személyes adatokhoz, és kik azok, akiknek az adataihoz ily módon hozzá lehet férni. Ezenkívül a nemzeti rendelkezések nem állapítanak meg objektív kritériumokat az adatokhoz való hozzáférés szükségességének igazolására.
- Magyarország – az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben erre vonatkozóan előírt kötelezettsége ellenére – nem jelentette be előre a Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét.
- Az alább említett uniós jogszabály végrehajtásával összefüggésben a magyar törvény sérti továbbá az emberi méltóság sérthetetlenségéhez, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a magán- és a családi élethez, valamint a megkülönböztetésmentességhez fűződő, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikkében lefektetett jogokat. E jogsértések súlyossága miatt a vitatott rendelkezések sértik az EUSZ 2. cikkében rögzített közös értékeket is.
- Forràs: European Commission
