Az uniós szolidaritás próbatétele: Magyarország sürgősségi intézkedéssel betiltja a gázexportot
Magyarország “energiavészhelyzetet” hirdetett és bejelentette, hogy leállítja a szomszédos országokba irányuló gázexportot, amivel az ország energiaellátását kívánja biztosítani, mialatt az Oroszországból érkező gázszállítások csökken.
“Eljött az idő, hogy a kormány kihirdesse az energetikai szükségállapotot” – mondta Gulyás Gergely, Orbán Viktor magyar miniszterelnök kabinetfőnöke a szerdán (július 13.) tett bejelentésében.
Augusztustól betiltják a fosszilis energiahordozók exportját a szomszédos országokba, és intézkedéseket vezetnek be a hazai gázkitermelés 33%-os, 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárd köbméterre történő növelésére.
Magyarország fűtési szükségletének 85%-át a gáz fedezi, amelynek nagy része az orosz Gazpromtól származik.
Európában a gázellátás biztonságát egy 2017-ben elfogadott rendelet szabályozza, miután Oroszország és Ukrajna között vita alakult ki a gáztranzitdíjakról, ami a tél közepén ellátáskiesésekhez vezetett.
Az uniós rendelet kiemelten kezeli a kiszolgáltatott fogyasztókat, a háztartásokat és a kisvállalkozásokat, és kötelezővé teszi az európai országok közötti szolidaritást. Az uniós országok azonban nem mindig tartják be ezeket a szabályokat, amikor ellátási válsággal szembesülnek.
A magyar döntés közvetlenül ellentétes az EU ellátásbiztonsági rendeletével, amely előírja, hogy az országok közötti gázszolidaritást a nemzeti hatóságok közötti koordinációt szabályozó szolidaritási megállapodásoknak kell alátámasztaniuk.
“Az uniós országoknak meg kell hozniuk a szükséges műszaki, jogi és pénzügyi megállapodásokat ahhoz, hogy a gyakorlatban is lehetővé tegyék a szolidáris gázellátást” – áll az Európai Bizottság közleményében, amely az uniós tagállamokra vonatkozó szabályok betartatásáért felelős.
Azonban kevés ország írt alá egymás között szolidaritási megállapodást.
Németországnak Dániával és Ausztriával van megállapodása, és politikai kötelezettségvállalás van arra, hogy Csehországgal is aláírja, míg Észtország és Litvánia Lettországgal kötött megállapodást. Finnország áprilisban írt alá megállapodást Észtországgal, Szlovénia és Olaszország pedig ugyanebben a hónapban.
Eddig egyetlen uniós ország sem írt alá kétoldalú megállapodást Magyarországgal, bár Budapest júniusban társszerződést írt alá egy több országot érintő, korai szakaszban lévő villamosenergia-szolidaritási szerződésről.
Georg Zachmann, a Bruegel brüsszeli agytröszt energiaügyi szakértője megkérdőjelezte Magyarország lépésének bölcsességét. “Nem biztos, hogy ez okos dolog egy olyan ország számára, amelynek kevesebb mint 3 milliárd köbméternyi földgáztárolója van, és 10 milliárd köbméter éves gázfogyasztása” – írta a Twitteren.
Magyarország a TurkStream gázvezetéken keresztül kap orosz gázt, amely Törökországból Bulgáriába, majd Szerbiába és Magyarországra vezet. Miközben Oroszország leállította a gázszállítást Bulgáriába, Szófia továbbra is tranzitál gázt Szerbiába és Magyarországra.
Forràs: Euractiv
