Az európai parlamenti képviselők EU-n kívüli politikai pártok finanszírozáért harcolnak
Az európai parlamenti képviselők egy szerdán (július 13.) elfogadott javaslat szerint az európai politikai pártokról szóló törvény hatályát ki akarják terjeszteni, hogy a pártok az EU-n kívüli országokban is bejegyeztethessék magukat és finanszírozást szerezzenek.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben mutatta be az európai politikai pártok és a hozzájuk kapcsolódó alapítványok tevékenységét és finanszírozását szabályozó jogszabály felülvizsgálatára vonatkozó terveit, amelyek célja, hogy a pártok pénzügyi életképességét növeljék, a bürokráciát csökkentsék és megkönnyítsék a nemzeti kampányokhoz való hozzájárulást és a nemzeti kampányokban való részvételt.
A Bizottság egyik javaslata szerint az európai politikai pártok és alapítványok számára lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásokat gyűjtsenek a demokráciát és az emberi jogokat támogató strasbourgi székhelyű szervezet, az Európa Tanács tagországaiban működő pártoktól vagy szervezetektől. A Bizottság szerint ezek a hozzájárulások a teljes költségvetés akár 40%-át is elérhetik.
Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának képviselői, akik 18 szavazattal 4 ellenében támogatták álláspontjukat, azt szeretnék, hogy az európai politikai pártként való nyilvántartásba vétel és az azt követő finanszírozás feltétele legyen, hogy az EU-n kívüli tagpártok “egyenértékű értékeket”, például a jogállamiságot tartsák tiszteletben.
Az uniós törvényhozók azt is szeretnék elérni, hogy a nemzeti népszavazási kampányokra felhasználható uniós finanszírozást kiterjesszék “az EU-val közvetlenül összefüggő kérdésekre”, túllépve az Európai Bizottság javaslatán, amely szerint csak “a Szerződések végrehajtásával kapcsolatos” kampányokra lehetne finanszírozást felhasználni.
Ez a kérdés valószínűleg ellentmondásosnak bizonyul majd a nemzeti miniszterekkel folytatott tárgyalások során. Az Európai Számvevőszék áprilisi jelentése arra figyelmeztetett, hogy “nem lenne tanácsos lehetővé tenni a nemzeti népszavazási kampányok európai politikai pártok általi finanszírozását”, mivel túl nehéz lenne megállapítani, hogy a kampányokat nemzeti vagy uniós pénzből finanszírozták-e. A kritikusok szerint ez növelné a külföldi beavatkozás kockázatát is.
Charles Goerens, a Parlament társelőadója az ügyben, a liberális Renew Europe képviselőcsoport tagja szerint “legfőbb ideje egy demokratikusabb és európaizáltabb politikai szférának”, és a Parlament javaslatai “lehetőséget nyújtanak a polgárok uniós szintű képviseletének megerősítésére, a nem uniós polgárok számára is”.
A képviselők várhatóan szeptemberben, plenáris szavazáson fogadják el hivatalosan álláspontjukat, hogy a törvényt az uniós miniszterekkel 2023 közepéig, a 2024-es európai parlamenti választások előtt véglegesítsék.
Az európai politikai pártok 2004 júliusában váltak függetlenné, amikor az új uniós szabályozás lehetővé tette számukra, hogy éves finanszírozást kapjanak az Európai Parlamenttől. Azóta az európai politikai pártok számára rendelkezésre álló uniós finanszírozás teljes összege a 2004-es 6,5 millió euróról 2021-re 46 millió euróra emelkedett.
Forràs: Euractiv
