Az Európai Parlament állásfoglalása Koszovóról: itt az idő, hogy a kapcsolatokat a következő szintre emeljük. Interjú Lars Patrick Berg EP képviselővel
Kérdés : Az Európai Parlament állást foglalalt a Bizottság Koszovóról szóló 2021. évi jelentéséről. Ebben az európai képviselők több támogatást kérnek az Európai Uniótól Koszovó szàmàra, valamint Koszovó elismerését valamennyi uniós tagállamtól. Mi az oka annak, hogy az EU tagállamainak többsége máig nem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét?
Válasz: Tudom, hogy az elismerés elmaradásának okai elsősorban belpolitikai megfontolásokhoz és nem a Koszovóval kapcsolatos aggodalmakhoz kapcsolódnak, de ez a patthelyzet nagymértékben akadályozza kapcsolatainkat a Nyugat-Balkán egyik fontos szereplőjével.
Mélységesen aggódom amiatt, hogy Grúziához hasonlóan most is elmulasztjuk támogatni barátainkat a nagyfokú instabilitás idején, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Elfogadhatatlan, hogy Koszovót néhány tagállamunk továbbra sem ismeri el, olyan okokból, amelyek inkább a vélt belpolitikai nyomásgyakorlással, mint a koszovói szuverenitással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatosak.
Kérdés: Az el nem ismerés kérdése felvetti azt a problémát, hogy még mindig nincs szabad mozgás a koszovóiak számára az Európai Unióban, ami sajnos arra szolgál, hogy hangsúlyozza az EU-tól való elidegenedésüket, és arra ösztönzi őket, hogy máshol keressenek támogatást. Azt a veszélyt az EU-nak már régen fel kellett volna ismernie. Miért nem történt ez meg?
Válasz: Mindenképpen mihamarabb meg kell oldanunk a vízumliberalizáció kérdését a méltányosság elve alapján, és egyenlő feltételeket kell teremtenünk a nyugat-balkáni államok számára. Azt látom, hogy fennáll a reális a veszélye annak, hogy az ukrajnai orosz agresszióra összpontosítva figyelmünket szem elől tévesztjük Koszovó és a tagságra váró Nyugat-balkáni országok szükségleteit. Én személy szerint úgy látom, hogy az EU külpolitikai irányítása egyelőre arra koncentrál, hogy kezelje és képes legyen legyőzni az ukrán háború okozta elsöprő válságot, és nincs ereje arra, hogy más régiókban is fejlessze és támogassa külpolitikai céljainkat.
Kérdés: Önnek személyes, jó kapcsolatai vannak az koszovói kormány tagjaival. Nemrég Brüsszelben látta vendégül Emilija Redzepit, a koszovói kormány miniszterelnök-helyettesét. Hogyan látja, menyire el kötelezett a jelenlegi koszovói kormány az uniós csatlakozás mellett?
Válasz: Miután én magam több alkalommal jártam Koszovóban, és volt szerencsém vendégül látni a legmagasabb rangú koszovói tisztviselőket Brüsszelben, teljesen biztos vagyok abban, hogy elkötelezettek az európai demokrácia és jogállamiság értékei iránt. Amennire nekem e területre rálátásom van, Koszovó el kötelezett az EU-val kapcsolatos reformok előmozdítása mellett, e tekintetben a politikai pártok között elsöprő a konszenzus.
Azt is látom, hogy a közvélemény döntő többsége támogatja az európai integrációt és az európai identitást. Szerencsés a helyzet a tekintetben, hogy az általános választásokat követően a kormány erős többségre tett szert a koszovói parlamentben, és a kormányt, képes kihasználni stabil többségét a szükséges reformok sürgős előmozdítására.
Meggyőződésem továbbá, hogy eltökéltek abban, hogy jó és konstruktív partnerei legyenek a tagállamoknak, és hogy egyre szorosabb együttműködés révén erősítsék gazdaságukat és kormányzásukat. A koszovói kormány dicséretes haladást ért el a korrupció elleni küzdelemben, a jogállamiság érvényesítésében és a gazdasági fejlődés ösztönzésében.
Itt az ideje, hogy kapcsolatunkat a következő szintre emeljük, és segítsünk stabilitást és jólétet teremteni egy olyan nép számára, amely harcolt azért, hogy élvezhesse azokat az előnyöket, amelyeket mi természetesnek veszünk.
Köszönöm az interjút.
Barcs Endre
Foto: Emilija Redzepi, a koszovói kormány miniszterelnök-helyettese és Lars Patrick Berg, EP képviselő
