Ismét rekordot döntött az eurózóna inflációja
A fájdalmas emelkedés továbbra is elsősorban az energiaáraknak köszönhető.
Az eurózóna inflációja júniusban rekordmagasságra, 8,6 százalékra ugrott, ismét megelőzve a várakozásokat, és növelve a nyomást az Európai Központi Bankra, hogy fokozza az árspirál elleni küzdelmet – derült ki az Eurostat ma közzétett gyorsjelentéséből.
A Reuters elemzői körében végzett felmérése szerint júniusban 8,4 százalékos rekordot kellett volna elérni, szemben a májusi 8,1 százalékkal.
Az inflációt továbbra is elsősorban az energiaárak hajtják, amelyek júniusban 41,9 százalékkal emelkedtek a májusi 39,1 százalékkal szemben. Ezt követik az élelmiszerek, alkohol és dohányáruk árai, amelyek júniusban 8,9 százalékkal emelkedtek az előző havi 7,5 százalékkal szemben.
A maginfláció, amely kiszűri a volatilis összetevőket, és amelyet a mögöttes árnyomás jó indikátorának tekintenek, júniusban enyhén, 3,7 százalékra mérséklődött a májusi 3,8 százalékról.
A tagállamok közül továbbra is a balti országok a legsúlyosabbak: Észtországban 22 százalékos, Litvániában 20,5 százalékos, Lettországban pedig 19 százalékos volt az infláció. A legalacsonyabb inflációt Máltán (6,1 százalék) és Franciaországban (6,5 százalék) mérték.
Az infláció újabb felfelé irányuló meglepetése felerősítheti az EKB kamatemelési várakozásait. Az EKB jelezte, hogy júliusban 25 bázisponttal emeli a kamatlábakat, amit szeptemberben egy újabb, esetleg nagyobb mértékű lépés követ.
A pénteki adat azonban valószínűleg felerősíti a már júliusi merészebb emelésre vonatkozó felhívásokat, és szinte biztossá teszi a szeptemberi nagyobb lépést.
A piacok már most is ezt várják, és az év végéig több mint 140 bázispontos szigorítást áraztak be. “Úgy gondoljuk, hogy az EKB júliusban 25 bázispontos kamatemelést fog végrehajtani, és az év végéig összesen 150 [bázispontos] emelést fog végrehajtani” – mondta Mateusz Urban, az Oxford Economics elemzője. Mivel az EKB még négyszer ülésezik, ez azt jelenti, hogy minden alkalommal emelne, egyes esetekben több mint 25 bázispontot.
Pénteken lesz az első nap is, amikor az EKB már nem vesz fel kötvényeket a mérlegébe, így a teljes állománya alig éri el az 5 billió eurót, vagyis az euróövezet GDP-jének 40 százalékát. Egyelőre azonban továbbra is folytatja a különböző programjai keretében vásárolt lejáró kötvények újrabefektetését.
Forràs: Politico
