Az euroszkeptikus Csehország a legrosszabb időszakban veszi át az EU elnökséget
A Cseh Köztársaság pénteken veszi át az Európai Unió soros elnökségét, egy olyan időszakban, amikor Európában “rossz idők járnak”, és minden szem Ukrajnára szegeződik.
Ez az elnökség, amelyet a csehek Franciaországtól örökölnek és Svédországnak adnak át, “nem jó időre, hanem rossz időre való” – figyelmeztet Pavel Havlicek, a prágai székhelyű Nemzetközi Ügyekért Egyesület munkatársa.
A cseh kormány pénteken egy kastélyban fogadja az uniós biztosokat, hogy megbeszéléseket folytassanak, majd koncertet adjanak az EU-hoz 2004-ben csatlakozott 10,5 milliós országban.
Prága azt ígérte, hogy elnökségének középpontjában az Ukrajnának nyújtott segítség áll majd, a menekültválságtól kezdve a háború sújtotta ország újjáépítéséig, de az európai energiabiztonság is.
A Cseh Köztársaság, amely határozottan támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat, a konfliktus 2022 eleji kezdete óta közel 400 000 ukrán menekültet fogadott be, valamint pénzügyi és katonai segítséget nyújtott.
Petr Fiala jobboldali miniszterelnök, egykori politikai elemző, aki társszerzőként könyvet írt az EU-ról, nemrégiben azt mondta, hogy megpróbál csúcstalálkozót szervezni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A nyugat-balkáni országok – amelyeknek Prága és más kelet-európai országok által támogatott uniós pályázata megrekedt – szintén részt vennének az eseményen.
A csúcstalálkozóra, amely egyfajta Marshall-tervet kínálna Ukrajnának, azonban csak akkor kerülne sor, ha a háborúnak vége lenne. Jiri Pehe, a prágai New York Egyetem igazgatója szerint a terv irreális.
“A konfliktus aligha fog véget érni a cseh elnökség vége előtt” – mondta az AFP-nek. “A csehek csak megpróbálnak egy csúcstalálkozót szervezni Ukrajnáról”, és “meggyőzni másokat, hogy továbbra is segítsék az országot”.
Pehe szerint a csehek rossz helyzetben vannak ahhoz, hogy a gazdasági fellendülésről vagy az energiabiztonságról szóló vita élére álljanak, mivel az ország magas inflációval küzd, még mindig nem csatlakozott az euróövezethez, és az atomenergiára támaszkodik, amelyet néhány EU-tag, köztük Németország elutasít.
A csehek hagyományosan euroszkeptikusak, és a STEM ügynökség márciusi felmérése szerint csak 36% elégedett az EU-val. Fiala kormánya kevésbé euroszkeptikus, mint néhány elődje.
Elemzők azonban megkérdőjelezik, hogy képes-e elhatárolódni Budapesttől és Varsótól, akikkel szoros kapcsolatokat ápol a Szlovákiát is magában foglaló visegrádi csoportban.
Magyarország és Lengyelország kiesett Brüsszel kegyeiből a jogállamisággal kapcsolatos álláspontjuk miatt.
Vera Jourova, az Európai Tanács cseh alelnöke nemrégiben felszólította a kormányt, hogy az elnökség alatt foglaljon egyértelmű állást Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban.
“Nem látom, hogy Csehország hogyan viszonyulhatna hozzájuk kritikusabban” – mondta Pehe.
Forràs: La Presse
